Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Bioüzemanyagok: nyertesek és vesztesek az „új gazdaságban”
Biocarburants: les gagnants et les perdants d’une „nouvelle économie”
Antoine Reverchon
Le Monde, le 02 avril 2007


Bush elnök március 26-án megbeszélésre hívta az USA három legnagyobb autógyártóját: a General Motorst, a Fordot és a Chryslert annak kapcsán, hogyan teljesíthet? a kormány januári ígérete, miszerint a benzinfogyasztást 20%-kal csökkenteni kell. A megállapodás szerint 2012-ig a futószalagról legördül? autók fele már bioüzemanyaggal, vagy 85%-os bioetanol-keverékkel is képes lesz üzemelni. Mellesleg az USA-ban a bioüzemanyagok terén valóságos fellendülés tapasztalható: míg 2000-ben mindössze 57 desztilláló üzem m?ködött, addig 2006 decemberére számuk 107-re emelkedett, és újabb 54 állt építés vagy b?vítés alatt. Miután a bizottság február 15-én vállalta, hogy az üzemanyagba kevert növényi komponens arányát 2020-ig 10%-ra tornázza, az EU-ban is rendkívüli érdekl?dés övezi a témakört. A biodízel három szempontból is el?nyös: el?ször azért, mert a benzinnel és gázolajjal szemben jóval kisebb a szén-dioxid-kibocsátása; másodszor azért, mert csökkenti az EU függését a politikailag instabil közel-keleti olajtól; végül azért, mert pozitív hatással van a mez?gazdaságra.

A Nemzetközi Energiaügynökség azzal számol, hogy 2030-ig ötszörösére vagy akár hétszeresére n? a „zöld üzemanyagok” el?állítása és ez alapvet? változásokkal jár majd a világ energiaszektorában és a mez?gazdaságban. Ebben az új „agrárgazdaságban” az egyes növények (kukorica, cukornád stb.) versenyképessége attól függ majd, mekkora az energiaértékük, termesztési költségük és a k?olajhoz viszonyított áruk. A legtöbb bioüzemanyag egyel?re nem versenyképes, ahhoz a hordónkénti 80 dollárt meghaladó olajárakra volna szükség. A lepárlóüzemek és a gazdák azonban más számításokkal hozakodnak el?. Az eligazodás pedig szinte lehetetlen, mert a lobbik mindenütt jelen vannak. Elemz?k óvják a gazdákat a túlzott optimizmustól. A szektor felpörgése egyrészt óhatatlanul maga után vonja a nagybefektet?k túlsúlyba kerülését a szövetkezetek rovására. Problémásnak ígérkezik a bioüzemanyagok szállítása is: a mez?gazdasági területekr?l ugyanis csak vasúti vagy közúti szállítással lehet az alapanyagot a kiköt?kben koncentrálódó desztilláló üzemekbe szállítani. Ha viszont ezek már amúgy is a kiköt?kben vannak, akkor logikusan vet?dik fel az alapanyagok behozatalának igénye a jóval alacsonyabb költségekkel dolgozó fejl?d? országokból. A bioetanol kereskedelmével kapcsolatban már folynak is a tárgyalások az ENSZ-ben az EU, az USA, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika között. Amire eddig nemigen hívták fel a figyelmet, az az energetikai és mez?gazdasági érdekek közötti ütközés: el?bbiek ugyanis a nyitást és az alapanyagok importját kívánják, utóbbiak pedig egyértelm?en protekcionista indíttatásúak. Ráadásul az „els? generációs” bioüzemanyagok versenyképessége – mint láthattuk – egyel?re megkérd?jelezhet?, míg a második generáció kifejlesztése a legjobb esetben is majd csak tíz év múlva várható.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány