Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az egészségügy rendbetétele – adóemeléssel
Fix the Health Care System: Raise Taxes
By Matt Miller
Fortune, March 28, 2007


John Edwards demokrata elnökjelölt-aspiráns úgy véli, hogy növelni kell az adóterheket ahhoz, hogy rendbe lehessen tenni az amerikai egészségügyi ellátást. Mérget vehetünk rá, hogy pártbéli riválisai, Hillary Clinton és Barack Obama sem fognak mást mondani. Republikánus ellenfeleik pedig azonnal rá fogják vágni, hogy az adóemelés mindig rossz, mivel sérti a gazdaságot. Nos, tegyük fel, hogy rövidre lehetne zárni ezt az ördögi kört, ha létezne az az 500 milliárd dolláros bevétellel kecsegtet? egészségügyi adóemelés, mely megmenthetné a gazdaságot. És tegyük fel, hogy a konzervatív közgazdászok alapvet?en nem elleneznék az ötletet. Nos, Isten hozta a világban, melyet én úgy nevezek, mint a „kapitalista elme megnyílása”.

Kezdjük azzal, hogy a vállalati szféra jelenleg évi 500 milliárd dollárt, azaz az amerikai GDP 4 százalékát költi egészségügyi járulékokra. Mondjuk, hogy ezt a költséget átirányítjuk a kormányhoz, és hogy még könnyebb legyen a helyzetünk, ezt más állami alapokkal összevonva egy kvótát bocsátunk az állampolgár rendelkezésére, melyb?l összeállíthatja egészségügyi csomagját. Hogy mindez a hiány növelése nélkül lehet?vé váljon, jelent?s mértékben növelnénk az adókat, mely terhek els?sorban nem az üzleti szférát, hanem az állampolgárokat sújtanák. Így például növelnénk a gáz- és szénszármazékokra használatára kivetett fogyasztási adó mértékét, mely ráadásul energetikai és környezeti problémáinkra is gyógyírt jelenthetne. E rendszer lényege, hogy nem változik az egészségügyre költött összeg nagysága, csupán ennek terheit az üzleti szféráról a kormányzaton keresztül az állampolgárokra helyeztük át. (És hogy a baloldaliaknak is megelégedést nyújthassunk, további egy százalékkal növelhetnénk az adóterheket, így a biztosítás nélkülieket is bevehetnénk az ellátórendszerbe, tehát eljutnánk az általános társadalombiztosításig.)

Hogy mit gondolna az üzleti szféra egy ilyen ötlet hallatán? Az ilyen javaslatok általában halva szülöttek, úgy értik ?ket ugyanis, mint egy 500 milliárd dolláros adónövelés terveit, melyek csak visszafognák a gazdaságot. De mi lenne, hogy az üzleti szféra rá tudná venni a politikusokat e zsigeri retorika mell?zésére, és az új adónemek bevezetésének támogatására? Mindez nem is egy olyan elrugaszkodott gondolat, mint amilyennek els?re hangzik. El?ször is, megszabadítanánk az üzleti szektort az egészségügy szektorának finanszírozási kötelezettségét?l. Hogy mindez mily b?kez? adomány lenne egy konzervatív számára, az vitathatatlan. Ha e koncepcióval egyes jobboldali közgazdászok szembeszállnak, akkor azt nem pragmatikus, hanem elvi síkon teszik majd, azt taglalva, hogy az államnak nem szabad túlterjeszkedetté válnia. Itt korántsem valami masszív jóléti államéhoz hasonlatos felépítmény felhúzásáról van szó.

Ami azt illeti, itt lenne végre az ideje annak, hogy túllépjünk az „Én lenni Tarzan!”, „Te lenni Jane!” tipológiára hajazó, az „adóemelés rossz” általánosítás folytonos szajkózásán. Épp ez, a beállítottság az, ami gátját szabja az egészségügyi ellátó- és a nyugdíjrendszer tényleges reformjának. Azzal ugyanis tisztában kell lennünk, hogy ha az üzleti szféra nem nyújt kezet Washingtonnak ezen éget? problémák rendezésében, akkor a munkavállalók növekv? felháborodása egy oly mérték? protekcionista hullámot hívhat életre, mely mindent elpusztítana, amiben a kapitalisták hisznek. Így ahelyett, hogy reflexszer?en elutasítóan reagálnak az adókra és a kormányzat közeledésére, az üzleti szféra vezet?inek konstruktívan és ideológiamentesen kellene fellépniük a vállalati Amerika – és az egész ország – érdekeinek védelmében. Ez jelenté csak igazán a kapitalista elme felszabadulását!





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány