Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A következ? Szilícium-völgy: Szibéria
The Next Silicon Valley: Siberia
By Brett Forrest
Fortune, March 26, 2007


Az id? lassan múlik Novoszibirszk fölött. Oroszország harmadik legnagyobb városa, Szibéria központja leginkább télen süllyed az érdektelenségbe. Ez azonban csak a belvárosra igaz. A küls? területeken komoly építkezések folynak. Úgy t?nik, hogy a kapitalizmus megragadásának esélye gy?zedelmeskedett a posztkommunista apátia fölött. Ez a hely az Akademgorodok, az akadémiai városrész, mely az orosz csúcstechnológiai iparágak felfutásának otthona. E hely, melyet Szilícium-erd?nek neveznek, hamarosan felülmúlhatja az amerikai Szilícium- völgyet. Az informatikai vállalkozások a tíz évvel ezel?tti, 10 millió dolláros üzletb?l 150 millió dollárossá n?tték ki magukat – mely a szektorban továbbra is kicsinek számít, ellenben egyes vállalatok évi 15 százalékos éves növekedést mutatnak. Mindezek mellett a fejl?dés oly magas szintet mutató humáner?forrás-kapacitással párosul, hogy várhatóan az Intel, az IBM vagy a Schlumberg is megveti itt a lábát. De Vlagyimir Putyinnak is felt?ntek a régióban rejl? potenciálok. Az állam 100 millió dollárral támogatja egy 650 millió dolláros ipari körzet felépítését. „Egyszer?en nem szabad elszalasztanunk ezt lehet?séget” – mondta Putyin 2005-ben, egy az informatika új fellegvárának számító Indiában tett látogatása után. „F?leg azért sem – állította –, mivel azok az országok, melyek oly messzire jutottak e téren, nem rendelkeztek olyan kedvez? kiindulási alappal, mint amilyennel mi bírunk.” Az informatika tehát az az iparág, melyet a Kreml fejleszteni kíván, felismerve, hogy a nyersanyagok eladásából származó bevételek nem tarthatók örökké ily magas szinten.

Oroszországban minden évben annyi tudományos és technológiai szakért? hagyja el az egyetemek padjait, mint Indiában (évi 200 000 f?), miközben az ország népessége csak 80 százaléka az indiaiénak. Az orosz szoftverexport évi 1,8 milliárd dolláros érték?. India és Kína után az ország a globális IT-outsourcing harmadik legvonzóbb célállomása. „Az Intelnél szárnyra kelt egy mondás” – állítja Steve Chase, a cég oroszországi érdekeltségének vezet?je. „Ha valami nehéz, bízd az amerikaiakra, ha még nehezebb, kérd meg az indiaiakat, hogy nézzék meg, de ha valami lehetetlennek t?nik, akkor fordulj az oroszokhoz.” A Novoszibirszk melletti tudományos központ múltja 1958-ig nyúlik vissza, amikor is a legfels?bb vezetés támogatásával kezd?dött meg fejlesztés. Az ötlet az volt, hogy az ország mérnöki és tudományos szürkeállományát egy helyen gy?jtsék össze, távol minden befolyásoló küls? tényez?t?l. Így esett a választás a Szibéria szívében fekv? Novoszibirszkre. Az építkezések 1963-ra fejez?dtek be, majd néhány év múlva megnyitotta kapuit a Novoszibirszki Állami Egyetem, a végzettek pedig folyamatosan töltötték fel a környék fejlesztési centrumait. Majd 30 éven keresztül Novoszibirszk számított a birodalom tudományos központjának, de a Szovjetunió összeomlásával a régió renoméja is hanyatlásnak indult. A tudósok fizetései visszaestek, az államilag támogatott programok leálltak. A 90-es évek folyamán a vonzó béreket kínáló munkahelyek délebbre költöztek, így az egyetemen végzett fiataloknak azzal a választással kellett szembesülniük, hogy vagy maradnak, és anyagi áldozatokat hoznak a tudományért, vagy a jó megélhetést választva az üzleti életben helyezkednek el. Így az itt maradó fiataloknak az lett a feladatuk, hogy a piacon értékesítsék azt a szaktudást, amit eddig az állam honorált számukra. Az új üzemek épülését látva bizton állíthatjuk, hogy er?feszítéseiket siker koronázza.

Az els? vállalat, mely itt telepedett meg, a Novosoft volt 1992-ben, ami kés?bb társult az IBM-mel. Az Intel 2004-ben nyitotta meg akademgorodoki irodáját, mely 200 fejleszt?t alkalmaz.

A vállalatok számára rendkívül vonzóak az alacsony bérleti díjak és bérköltségek, épp úgy, mint a termeléssel közvetlenül összekapcsolt oktatási rendszer megléte. „Az itt végzettekben az a legjobb, hogy nem programozóknak tanulnak” – mondja Chase. „Els?sorban matematikusok, fizikusok, kémikusok, akik utólag tanulnak meg programozni.” Mindemellett Szibéria már nem az az elszigetelt hely, mint amilyen korábban volt.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány