Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sikeres bevándorlók: a karrier titka
Karrieresprung, mutige Migranten
Von Birgit Obermeier
Frankfurter Allgemeine Zeitung, 3. März 2007


„Ezeregy éjszaka”, ez a neve az Offenbach kertvárosában található kis m?teremnek. A név maga is egy megvalósult álomra utal, Yasemin Sönmez álmára. A szabón? Törökországban n?tt fel, majd 13 évesen a szüleivel Németországba utazott. Nem tudott egy szót sem németül, de megtanulta a nyelvet, kitanulta a mesterséget és a család, valamint férje segítségével megnyitotta üzletét. Nélkülözések és nehéz kezdet után sikeres vállalkozást, divatáruboltot épített fel.

Külföldiek, német állampolgárságot nyert nem németországi születés?ek, kés?bbi bevándorlók, gyermekek, akiknek legalább egyik szül?je nem német, összesen majdnem minden ötödik németországi lakos – 14 millió ember – rendelkezik külföldi gyökerekkel. Hogy ez a réteg milyen szerepet játszik a németországi vállalkozásalapításban, ismeretlen, de egy biztos, a keres?korú lakosságból a vállalatalapítási kedv nagyobb a bevándorlók körében, mint a németek közt. Mi több, mialatt 1991 óta az egyéni vállalkozásra fejüket adó németek száma 30%-kal n?tt, addig a bevándorlók körében megduplázódott, derül ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistische Bundesamt) egy mikrofelméréséb?l. A bevándorló kategóriába ebben a felmérésben a német állampolgársággal nem rendelkez?k számítottak. A bevándorlók vállalkozási kedvét a szükség is fokozza, mivel a mannheimi egyetem felmérése szerint Németországban minden ágazatban csökkentek a munkalehet?ségek a tavalyi évben.

Típus szempontjából különböznek a német és a bevándorlók alapította vállalkozások. Utóbbiak a versenynek jobban kitett és munkaigényes vendéglátóiparban és kereskedelemben keresik a boldogulást, míg a szabadfoglalkozású szolgáltatások esetében alulreprezentáltak. Ennek oka talán az, hogy a külföldön tanult szakmákat a kamarák, érdekvédelmi szövetségek nem ismerik el. Azonban a bevándorolt szül?k gyermekei már német iskolákba járnak és az utóbbi években megn?tt a fels?fokú végzettséggel rendelkez? bevándorlók száma, illetve azoké, akik érettségi után továbbtanulni érkeztek az országba és tanulmányaik befejezése után nem tértek haza. Nyelvismeretük mellett további el?nyük, hogy er?s bennük a vállalkozási kedv, az új piacokra való betörés. A vállalkozás beindítása némi el?készületet igényel. Ebben úgy a németek, mint a bevándorlók hiányosságokkal rendelkeznek. A törvényi keretek és a vállalkozás formális bejegyzése sok bevándorló számára ismeretlen, mint ahogy a lehívható állami támogatások is, ehhez lenne szükség egy vállalkozási tanácsadó igénybevételére. A vállalkozási kedv növelése érdekében célcsoport-specifikus tanácsadásokra lenne szükség, akár több nyelven is, hogy a németül nem tudók dolgát is megkönnyítsék. A nagyobb városokban, mint Berlin, Mannheim, Hannover, vagy Köln már m?ködnek ilyen központok.

A tanácsadás Yasemin Sönmez szerint is fontos. Bár neki a német nyelvvel nem volt problémája, mégsem alakult mindig zökken?mentesen divatboltja. Számtalanszor tértek be az üzletbe olyanok, akik felvarrásokat, kiigazításokat akartak csináltatni, mert a török illet?ség? boltokban legtöbbször ilyenekkel foglalkoznak. Bár fájt a szíve, de elküldte ?ket, mert bevallása szerint: „ha a kis munkákat csinálom meg, sosem terveztem volna saját ruhákat”. Következetes ragaszkodása eredeti ötletéhez meghozta gyümölcsét.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány