Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az innováció feltérképezése
Mapping Innovation)
By PJ. O’Rourke
The Atlantic Monthly, January/February 2007


Megjósolni az innovációt, valamiféle önellentmondást jelent: a leginkább valószín?síthet? újítások egyben a legkevésbé számítanak innovatívnak. Ám annak ellenére, hogy sohasem tudhatunk a következ? sarkon beforduló forradalmi ötletr?l, arra vonatkozóan folytathatunk vizsgálatot, vajon miféle környezet lehet a legalkalmasabb a jöv? újításaira. A sheffieldi és a michigani egyetem szakért?i ezért olyan programot fejlesztettek ki, amely négy szempont alapján feltérképezi Földünk innovációra legalkalmasabb sarkait!

Gyermekszám és anyaság

Az adott országban él? gyermekek száma az innovációs potenciál egyik meghatározója. Nem a gyermekkori találékonyság, vagy m?vészi hajlam miatt: Ben Franklinnak esélye sem lett volna fiatal korában feltalálni a bifokális lencséket, Henry Fordról pedig igazán sok minden volt elmondható, de a fiatalosság a legkevésbé. A gyermekszám sokkal prózaibb okból kifolyólag fontos: sok gyermekb?l lesz sok feln?tt, és az innováció alapfeltétele a jelen lév? szürkeállomány. E tekintetben Indiát, Kínát, Afrikát vagy Dél-Ázsiát senki sem körözheti le.

Ám ez önmagában még nem elég. A gyermekek szellemi fejl?désére dönt? hatással van a környezet, melyben feln?nek – ez pedig az adott országban szoros összefüggésbe hozza az innovatív képességet az anyaság intézményének helyzetével. Ahol a n?k megbecsültsége alacsony, és anyagi kiszolgáltatottságuk miatt nagy számban dolgoznak monoton, kreativitást inkább nélkülöz? munkahelyeken, ott gyermekeiknek is nehezebb szellemi ugrásra serkent? környezetet teremteniük. Ebb?l a szempontból a mez?gazdaságban n?k tömegeit munkáltató országok rosszul állnak, miközben ahol vezet?i szinteken, gondolkodást és döntést igényl? pozíciókban is nagy számban találhatók n?k, a gyermekek szellemi környezetében is nagyobb az innovációs potenciál. E területen már az Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Japán, Dél-Korea és Dél-Afrika áll a legjobban.

Kutatás és szellemi tulajdon

A kutatás-fejlesztés innovációban betöltött szerepe közhelynek számít, ahogyan az is, hogy a K+F-re fordított összegekben Amerika és Nyugat-Európa viszi a pálmát, ?ket szorosan követi Izrael, Japán és Dél-Korea. A kutatás-fejlesztésre egyre többet áldoz Kína, Brazília és Dél-Afrika is, ám ezek az országok ma még a középmez?nyben helyezkednek el.

A K+F önmagában azonban nem elég pontos mutató: legalább ennyire fontos a jogdíjak és szabadalmak exportja. Ez mutatja meg, mely országok értékelik annyira az innovációt, hogy más helyekr?l is magukhoz csábítsák a fejleszt?ket. Ebben a megközelítésben Japán már korántsem szerepel olyan jól, miközben Nagy-Britannia, Franciaország és Svédország annál inkább.

Oktatás és képességfejlesztés

Az oktatás szintén egy ország innovációs képességének ismert indikátora. Tudnunk kell, hogy az oktatásban eltöltött hosszabb id? önmagában még nem növeli az újítási hajlamot: Thomas Edisont már 7 évesen kicsapták az iskolából és Szókratész sem végzett semmiféle egyetemet. Mégis, az oktatás az önmagunkba való invencióra nevel, és ezáltal megfelel? mentalitást adhat az innovációhoz is.

Nem véletlen, hogy azok az országok számítanak a leggazdagabbnak, ahol egyben a legnagyobb összegeket fordítják oktatásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az innovatív képességek fejlesztésében a középfokú oktatás bír a legnagyobb jelent?séggel, mert az egyén ebben az id?szakban a legnyitottabb, és többségében itt d?l el szellemi irányultsága is. A középfokú oktatásra Nyugat-Európában, Dél-Koreában, Thaiföldön, Malajziában, Kínában és Latin-Amerikában költenek a legtöbbet, valamint Dél-Afrikában és Új-Zélandon. Amerika e területen elmarad riválisaitól, ám valamelyest vigaszt jelenthet, hogy az alapfokú oktatásra fordított összegek terén már az USA és Ausztrália áll a rangsorok élén.

Társadalmi motiváció

Az innováció folyamatos el?relépést igényel, a folyamatos el?relépés pedig növekv? jólétet jelent. Mégis, a meghatározó innovációk nagy arányban a szegénységgel hozhatók összefüggésbe, elég, ha csak az amerikai autó-, sport- vagy zeneiparra gondolunk. Itt a lényegi ponthoz értünk: a titok ugyanis a „gazdag szegénység”. A szegénységi küszöbön él? amerikaiak még mindig gazdagabbak a világ népességének nagy részénél, így egyszerre rendelkezhetnek az innovációra ösztönz? társadalmi motivációval, és elégséges lehet?séggel, mozgástérrel is.

A napi 20–50 dollárból él?k száma megmutatja, hol találhatunk szegény, ám nem kilátástalan helyzetben lév? tömegeket, akik között jó esélye van az innovációs törekvések térnyerésének. E területen a leggyorsabban emelked? csillag Oroszország, de ide sorolható Afrika északi és déli része is, Közép-Amerika, Peru, Törökország, Kína, Dél-Korea szintén.

Földrajzi mobilitás

Az a lehet?ség, hogy a nagy újítók esetleges szerény környezetükb?l az innovációhoz legmegfelel?bb közegbe juthassanak, mobilitás kérdése. Azok az országok, amelyek ilyen környezetet tudnak fenntartani, és ezzel egyidej?leg megfelel? migrációs politikát alkalmaznak a tudáspotenciál befogadása érdekében, fontos lépést tesznek saját sikerük elérése felé.

E tekintetben az Egyesült Államok ?rzi vezet? pozícióját, de remekül teljesít Kanada, Nyugat-Európa, Izrael és az Arab-félsziget békésebb államai is, melyek együttesen a világon zajló tudásvándorlás 80%-át fogadják be. Hongkong, Szingapúr és Ausztrália is fejl?dést mutat, s?t olyan ambiciózus országok is, mint Venezuela, Oroszország vagy Dél-Afrika.

Fenti szempontok alapján egyértelm?en kirajzolódnak a világ azon régiói, ahonnan a jöv? innovációit várhatjuk. Amerika és Európa vezet? helye nem meglepetés, Japán és Dél-Korea is csak egy kicsit, míg Dél-Afrika, Ausztrália vagy Új-Zéland a globális tudásverseny újonnan érkez?, titkos esélyeseinek számítanak.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány