Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

India és Kína feln?tt az innovációhoz
India and China Wise Up to Innovation
By Harold Sirkin
Business Week, January 30, 2007


Mint minden más alapvet? vállalati feladatkör, az innováció is fegyelmezett vezérlést igényel. A vállalatok sok esetben mostohagyerekként kezelik az innovációs folyamatokat, mivel az annak részfolyamatai szétszóródnak a vállalat különböz? osztályai között, így sok esetben ad hoc módon kezelik az új ötletek felkarolását, ellen?rzését, piacra történ? bevezetését. Tehát számos vezet? nem is érti igazán az innováció m?ködését, nem képes átlátni annak hozadékait, nem tudják, hogyan is tudnák számszer?síteni az általa hozott többletbevételeket. A folyamat vezérlését tehát általában tapasztalt szenior menedzserekre bízzák. A Boston Analysis Csoport és a BusinessWeek által elvégzett felmérés arra volt kíváncsi, melyek is a világ leginnovatívabb vállalatai. A felmérés eredménye nem volt meglep?. Az Apple, a Google, a 3M és a Microsoft büszkélkedhetett a legjobb eredményekkel. Ami viszont nagyon meghökkent? volt, az az, hogy miközben a megkérdezett cégek vezet?inek 72 százaléka a három legfontosabb célkit?zés közé sorolta az innovációt, csaknem 50 százalékuk nem volt megelégedve az innováció által hozott többletprofittal, vagy egyszer?en nem is tudta, hogyan tudnák felmérni az új ötletek bevezetésének valódi hozamát.

Pedig erre komoly szükség lenne most, hogy Kína és India egyaránt kijelentette, stratégiai prioritássá teszik az innovációt. Peking például 2006 januárjában hozta nyilvánosságra 15 évre szóló közép- és hosszú távú tudományos és technikai fejlesztési tervét. A terv 2020-ra a kínai innovációs társadalom megteremtését t?zi ki célul, illetve azt, hogy az évszázad közepére Kínát a világ vezet? hatalmává teszi a tudomány és a technika terén. A terv a K+F kiadások meredek növelését tételezi el? (a GDP 1,23 százalékáról 2020-ra 2,5 százalékra), és terv két középtávú cél elérését jelöli meg: (1) hogy Kína a világ öt vezet? országába közé kerüljön az újonnan kiadott szabadalmak tekintetében, (2) és hogy a kínaiak által írt tudományos értekezések a világ leggyakrabban idézett tudományos forrásaivá váljanak.

India céljai nem kevésbé ambiciózusak. Ezek realizálásán dolgozik az ország 380 egyeteme és 11,200 további fels?oktatási intézménye, melyek évente 6,000 új PhD-st, 200,000 új mérnököt és további 300,000 egyéb friss diplomást ontanak az ország munkaer?piacára, miközben a K+F kiadások átlagosan évi 40 százalékkal növekednek. A verseny tehát egyre élesedik. Azonban még mindig sokan tekintenek úgy a gyorsan fejl?d? országok vállalataira, mint akik egyszer?en lemásolják a nyugati termelési és termékmintákat, és el?állítják ugyanazt olcsóbban. Ez nem fair megítélés. E vállalatok ugyanis innovátorok. Folyamatosan finomítják egy adott termék el?állításának folyamatát, melynek köszönhet?en hasznot hoznak mind a fogyasztó, mind saját márkájuk számára.

Hasonló trendeket már láthattunk az 50-es, 60-as évek során, Japán elektrotechnikai és autóipari globális vezet? szerepre törése alkalmával, de ugyanezt tapasztalhatjuk a dél-koreai márkák felemelkedésével kapcsolatban is. E folyamatot nem csupán az el?állítási költségek leszorítása vezérli, hanem a kreativitás, a fejlesztés képessége, mely komoly hasznokkal kecsegtet, realizálódjon az akár profitban, tudásban, a márka min?ségének, vagy a vállalati struktúra m?ködésének javulásában. A kínai, indiai és más feltörekv? piacok vállalatai nem egyszer?en csak lemásolják a nyugati technikákat. Egyre er?sebben magukévá teszik az innováció-központú vállalati kultúrát. Chicagonak, Stuttgartnak és Tokiónak oda kell figyelnie, mert egyre komolyabb kihívókkal kell, hogy szembe találják magukat, akik ez alkalommal Új-Delhib?l, Hongkongból, Sanghajból és Sao Paolóból érkeznek.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány