Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Ipari forradalom 2.0
Industrial Revolution 2.0
By Antoine van Agtmael
Foreign Policy, January | February 2007


A Nyugat fejlett országaiban a lakosságnak fel kell készülnie rá, hogy mindennapi életében eddig tökéletesen ismeretlen márkák válnak meghatározóvá. Az ok: a harmadik világ dinamikus nagyvállalatai belátható id?n belül klasszikus iparágak egész sorában el?zik majd meg nyugati versenytársaikat.

Különös érzés, amikor az ember egy harmadikgenerációs mobilkészüléket tart a kezében: nagyméret? színes kijelz?n beszélget?partnerünk él? képe látható, melyet egy gombnyomással a legfrissebb híradásra, e-mail programra, zeneletöltésre vagy interaktív számítógépes játékokra, akár úti információkra válthatunk. Mindebben semmi meglep? nem volna, ha az Apple kaliforniai vagy a Nokia finnországi fejleszt?központjában járnánk – azonban Tajvanon vagyunk, a High Tech Computer Corporation (HTC) bemutatótermében. Az 1100 f?t foglalkoztató technológiai cég dinamikusan növekszik, s termékeit olyan ágazati gigászoknak értékesíti, mint a Vodafone, a Hewlett-Packard, a Verizon vagy a Palm. A teremben körös-körül motivált tajvani fiatalok a legjobb m?szaki egyetemekr?l, és széleskör? szakmai gyakorlattal a hátuk mögött. A helyzet egyértelm?: nem csupán egy új típusú termék, de egy új típusú vállalat bemutatójának vagyunk szemtanúi. És nem csupán elszigetelt példáról van szó: Ázsia vagy Latin-Amerika (s?t, ide sorolható Kelet-Európa is) olcsó körülmények között m?köd? elektronikai vállalkozásai és alkatrészüzemei egyre inkább az amerikai fejleszt?k globális versenytársaivá válnak. Alig tíz esztendeje még Kalifornia és Tokió ”innovációs forróságára” figyelt a világ, ma pedig úgy t?nik, hogy a következ? Microsoft vagy General Electric már az ”új gazdaságok” valamelyikéb?l érkezik majd mindennapjainkba.

A dél-koreai Samsung ma nemzetközileg elismertebb márkanévnek számít a japán Sonynál, miközben kutatás-fejlesztésre fordított költségei megel?zik az amerikai Intelt, és 2005-ös bevételei túlszárnyalták a Dell, a Motorola, a Nokia vagy a Philips hasonló mutatóit. A mexikói CEMEX már most a legnagyobb cementgyártónak számít az Egyesült Államokban, a második legjelent?sebbnek Nagy-Britanniában és a harmadiknak a világon. Az orosz energiaóriás Gazprom nagyobb, mint az összes többi olajipari mamut együttvéve, miközben t?zsdei értéke magasabb a Microsofténál. További nevek említése nélkül: a jöv? legfontosabbnak várt gyógyszerkészítményeit fejlesztik indiai és szlovéniai laboratóriumokban, dél-koreai mérnökök vesznek részt f?tanácsadóként az amerikai fémipari cégek min?ségi fejlesztéseiben. A szórakoztató elektronika és a vezeték nélküli hálózatok fejlesztésének legújabb innovációi Ázsiából érkeznek Amerikába és Európába – a transzfer immár korántsem egyirányú. A számok magukért beszélnek: 1988-ban még csupán 20 olyan vállalat létezett a harmadik világban, amelynek éves eladásai elérték az egymilliárd dollárt. 2006-ban 270 cég akadt hasonló eredménnyel, közte 38 olyan, melynek mutatója a tízmilliárdot is meghaladta. 1981-ben a harmadik világ értékt?zsdéin jegyzett részvények összértéke nyolcvanmilliárd dollár körül mozgott - ez kevesebb, mint amekkora értékben a Samsung 2005-ben t?zsdére került. Huszonöt éve portfolió-beruházók még mindössze néhány százmillió dollárnyi befektetést eszközöltek harmadik világbeli cégekben: ma ez éves szinten meghaladja a hatvanmilliárdot. A Fortune magazin legendás 500-as listáján 58 globális cég már a fejl?d? országokból érkezik, miközben profitképességében közülük sok számos nyugati mamutcéget el?z meg saját szektorában.

A harmadik világ vállalatai közül rengeteg már eddig is velünk volt, csupán rejtve maradt a nyugati márkák között: nem volt lényeges, hogy a Nike sportcip?it a Yue Yuen, a Dell vagy az Apple iPod alkatrészeit a Hon Hai gyártja. Ám a beszállítók drámai meger?södésével, önálló jövedelemtermelési képességük felívelésével a saját profil el?tt is új távlatok nyílnak. Annak idején a Samsung vagy a Hyundai is olcsó beszállítóként kezdte, s mára nemzetközileg elismert márkákká váltak jó min?ség? imázzsal, világklasszis technológiát és egyedi designt képviselve. Jó esély van rá, hogy a közeljöv?ben hasonló pályát írjon le Brazília, Mexikó, Kína vagy India számos nagyvállalata is.

Napjainkban a fejl?d? piacok társadalmai jelentik a Föld népességének 85%-át, miközben a globális GDP-hez való hozzájárulásuk még csak alig 20%. Ám a jelenlegi tendenciák szerint 2035-re a harmadik világ gazdaságai nem csupán behozzák, de le is hagyják az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa mutatóit (a század felére pedig akár kétszeresen is túln?hetik azokat). Egyre inkább világossá válik, hogy a globalizáció hatása a nemzetközi gazdaságra nem csupán nyugati cégek összeszerel?-üzemeinek, telefonközpontjainak és gyárainak kiszervezését jelenti az olcsó munkaer? országaiba; de a technológia, a design és a piaci vállalkozó-kedv exportját is a harmadik világba.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány