Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A központi banktevékenység m?vészetének leépítése
Deconstructing the Art of Central Banking
WP/04/195
By Tamim Bayoumi and Silvia Sgherri
IMF Working Paper, October 2004


Ezen tanulmány gyökeresen új továbbítási mechanizmusokat ajánl a monetáris politikából a makroökonómia irányába, hogyan vihet?ek végbe változások a Phillips-görbével kapcsolatos tehetetlenség kapcsán. A legújabb teoretikai eredményeket figyelembe véve tekintjük át az 1950-es évekt?l az Egyesült Államokban alkalmazott monetáris modell tulajdonságait.

Tapasztalataink szerint a monetáris politikában véghezvitt változások ezen névleges tehetetlenség elmozdulásához vezettek, és nem hagytak kétséget afel?l, hogy szükség van rájuk egy flexibilisebb, kisebb inflációt, de nagyobb termelékenységet eredményez? környezet kialakításához. A Phillips-görbe a Nemzetközi Valutaalap kutatásainak több évtizedes, megkülönböztetett fontosságú vizsgálati témája.

Ennek els?dleges oka az 1970-es évek inflációs robbanása volt, amely a monetáris történelem legjelent?sebb eseményei közé került, és új motivációkat teremtett a biztonságos pénzügypolitika megteremtésének irányába. Az Egyesült Államokban ezen reformtörekvés természetesen a Paul Volcker vezette Központi Bankhoz (FED) f?z?dnek, s kezdetben strukturális reformok révén ment végbe (energiahordozók árpolitikája stb.), majd a 90-es évekt?l egy bölcsebb fiskális politikával egészült ki.

Az inflációs robbanás id?szaka alatt az Egyesült Államok Központi Bankja hozzájárult a problémák fennmaradásához, els?sorban a kamatcsökkentés folyamatával. A dezinfláció során azonban több új jelenség volt prognosztizálható: egyrészt az infláció illékonyabb, ugyanakkor nagyobb mértékben el?re jelezhet? lett. Másrészt az infláció jelent?sen vesztett folyamatos jellegéb?l, és jelent?sen más pályákat írt le a különböz? országok esetében. Harmadrészt, az Egyesült Államokban az 1990-es évekt?l megsz?nt a termelékenység szeszélyes jellemvonása.

Az Egyesült Államokban véghezvitt reformok a Nemzetközi Valutaalap vélekedése szerint az iparosodott országok mindegyikében, de legalábbis jelent?s részében alkalmazhatóak. S?t, az intézményi változások az Amerikában tapasztaltnál jóval több eredménnyel is szolgálhatnak. Ugyanakkor fel kell számolni az új mechanizmusokkal szembeni türelmetlen várakozásokat, amelyek nem veszik figyelembe a folyamatok kifutási idejét. Ennél jóval fajsúlyosabb szempontként kell kezelni az inflációval szembeni tehetetlenséget és a deflációért fizetett rendkívül magas árat. Az Egyesült Államok esetében megfogalmazható tapasztalat szerint az output illékonysága az 1980-as évek és napjaink között jelent?s részben tulajdonítható a feljavított kínálati oldal reakcióinak a hatékonyabb monetáris politikára.

Végül meg kell, hogy állapítsuk az állami monetáris politika helyes és jó kommunikációjának fontosságát (hogy ti. a pénzügypolitika folyamatosan a megfelel? kezekben van), amely dönt?en befolyásolja a privát szektor ténylegesen megtett lépéseit. Itt a közérdek, a szó szoros értelemben vett közös érdekeltség hangsúlyozását kell aláhúznunk. A lényeg ugyanis ezúttal a küls?, nem állami szemlél? szerepében, felfogásában rejlik.

(A Phillips-görbe lényege, hogy az infláció és a munkanélküliség között fordított arányosság áll fenn – a szerk.)




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány