Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Franciák és a globalizáció: szemben a világgal
Le monde en face
Sabine Delanglade
L’Express International, semaine du 4 au 10 janvier 2007


Ma már a franciák többsége, ha a globalizációról kérdezik ?ket, gondolkodás nélkül azt felelik, „ellene vannak”. A fogalom lassan a b?n szinonimájaként ivódik be a társadalmi tudatba. Ez a felmérésekb?l is jól látható: a franciák 71%-a veszélyesnek tartja a globalizációt. Zaki Laïdi, a Sciences Po egyik tanulmányát vizsgálva rémülten konstatálta, hogy egyetlen baloldali parlamenti képvisel? sem tartja a globalizációt a fogyasztás fellendít?jének (az árak csökkenése folytán), miközben a fogyasztóknak közel 71%-a a globalizációt tartja felel?snek a munkanélküliségért. Laïdi szerint az emberek így bújnak ki a munkaer?piac kérdései alól, és találnak b?nbakot, avagy: „nem a francia modell van válságban, hanem az azt veszélyeztet? globalizált kapitalista rendszer.”

Máshogy fogalmazva, úgy gondolják, a világnak kell megváltoznia, nem a franciáknak. A kérdéssel foglalkozó francia szakért?k többsége szerint ez nem más, mint elvakult hozzáállás. Christine Lagarde kereskedelmi miniszter úgy véli „a csapás, amely a textilszektort 1995-t?l fogva sújtotta, egy kollektív bukást illusztrál: miért nem tudunk felkészülni, ha egyszer 1995 óta tudtuk, hogy 2005-ben megsz?nnek a kínai kvóták?” A svéd textil kereskedelmi mérlege pozitív, a spanyol Zara havonta 1 000 új munkahelyet teremt szerte a világon, míg a Well, az Aubade és az Arena dolgozói a szenvedések útját járják. Itt valami nem stimmel - ebben a „rohanó világban” Franciaország az év harmadik felében zéró növekedést könyvelhetett el. Ha más nem, ez mindenképpen baljós jel. Az országnak kezébe kell vennie sorsát, vagy most, 2007-ben, vagy soha. Ehhez pedig bátor politika kell, ami ugyan közhely, ma mégsem látni a jelét.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány