Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A munka hiánya Európában
Work Absence in Europe
WP/04/193
By Leo Bonato and Lusine Lusinyan
IMF Working Paper, October 2004


A munkától való távollét Európában az egyéni munkaer?-piaci folyamatokban egyre nagyobb szerepet játszik, ugyanakkor ennek a típusú munkaviszony-berendezkedésnek a keretei nélkülözik a szabályosságot, és szükségessé teszik a közelebbr?l történ? vizsgálatot. A profitmaximalizálási célzattal m?köd? vállalatok természetesen nem engedhetik meg maguknak a jelenlegi modell fennmaradását, amely a teljesítménnyel szemben túlzott lehet?séget biztosít a munkától való távolmaradásnak. A tanulmány során vizsgált 18 országban a lanyha munkateljesítmény mögött a munkabér megszerzéséért való kis motivációt lelhetjük föl. Összességében az is megállapítható, hogy a rövidebb munkaórák csökkentenék a távolmaradás tendenciáit, ugyanakkor a flexibilis munkahelyi berendezkedés eredményezheti csak az európai vállalati szektor felzárkózását.

Az elmúlt húsz esztend? alatt, bár számos strukturális reform ment végbe az európai foglalkoztatásban, a munkaid? csökkenését mindez nem érintette, s az töretlenül folytatódott. Ehhez hasonló tendencia az Európai Unió gazdasági versenytársai közül ugyan végbement Japánban, de nem történt hasonló az Egyesült Államokban. A munkaid? csökkenése természetesen a munkapolitikai preferenciák változásának eredménye. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a preferenciákra is hatást gyakorolt a munkaórák csökkenésének tendenciája.

A helyzetet jelent?sen bonyolítja, hogy a csökken? munkaóraszámon túl, a ténylegesen ledolgozott munkaórák száma még alacsonyabb lehet, a szerz?déses munkaórák csökkenésének és/vagy a munkától távol töltött órák növekedésének köszönhet?en. Mindez jelent?s részben az európai országok konkrét döntéseinek köszönhet?. Idesorolhatjuk példaként Franciaországot a minimum 35, illetve Görögországot a maximum 40 órás munkahét bevezetésével, és megállapíthatjuk, hogy Európa legtöbb országában a heti munkaóraszám átlaga 37-t?l 39-ig mozog. Ez az elmúlt öt esztend?t figyelembe véve az Európai Unió országaiban (ezúttal idesorolva Norvégiát is) 38,6-ról 38,0-ra szállította le a pontos átlagértéket.

Ha leszámítjuk a szabadságon töltött id?t és az ünnepnapokat, a munkától távol töltött órák egyik lehetséges tényez?je a betegség. 1995 és 2003 között a betegség miatt távol maradó alkalmazottak aránya 2,8% volt Európában, amely önmagában nem sokkal haladja meg az Egyesült Államokban mért 2,6%-ot. Természetesen ez egy átlagérték, és az öreg kontinens különböz? országaiban jelent?sen eltértek az eredmények. A munkától távol töltött órák aránya Hollandiában (6%), Svédországban (5,2%), Norvégiában (5,0%) és az Egyesült Királyságban (3,9%) volt a legmagasabb. Ezekben az országokban a betegség miatti távolmaradások visszaszorítása a munkaer?piac egyik megkerülhetetlenül fontos feladatává vált.

A munkától távol töltött id? redukálása számos szempontból fontos az európai államoknak, hiszen ezekért a gazdaságban és a társadalomban egyaránt magas árat kénytelenek fizetni. A folyamatok egy lehetséges konzekvenciája szerint a munkától való távolmaradás a munkavállalók jelzéseként is értelmezhet?, amellyel kifejez?dik a flexibilisebb munkakörnyezet iránti igény. A pihenéshez f?z?d? igényeket természetesen meghatározzák más tényez?k, így az egészségi állapot, az életkor és a nem is.

Amennyiben a pihenést normális juttatásnak tekintjük, akkor a pihenéssel töltött órák értéke a munkaid? hosszának növekedésével felértékel?dik. Azonban a flexibilitás megteremtésével a munkakörnyezetben felhígulhat a pihenés els? számú preferenciája. A megoldás másik része az igen kritikus betegségi alapon történ? távolmaradásé, amely a munkavállalás etikai és morális szintjeit is érinti. Itt kell megemlítenünk a valódi alap nélküli távolmaradás er?teljesebb szankcionálásának fontosságát (amelyet nem csupán a bérezésben, de a munkahelyi el?menetelben is realizálni kell).




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány