Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Putyin és a gáz-OPEC
Poutine brandit la menace d’une Opep du gaz
Laure Mandeville
L’Express International, 2 février 2007


Többhetes csönd után újra szóba került az új „gáz-OPEC” gondolata: ezúttal személyesen Vlagyimir Putyin elnök említette meg sajtótájékoztatóján. Moszkva a gázexport?rök szorosabb összefogását érdekes ötletnek tartja, és az elnök azt ígérte, Oroszország elgondolkozik a lehet?ségeken. Miután Putyin megértette, hogy miért is reagálnak minderre akkora aggodalommal Nyugaton, ahol eleve óvakodnak az orosz energiadiplomáciától, kiegészítette mondandóját annyival, hogy Moszkva nem egy kartellt szeretne kreálni: a gáztermel?k együttm?ködésének els?dleges célja „megbízható energiaforrást biztosítani fogyasztóinknak”.

Néhány napja, Andris Piebalgs lett EU-energiabiztos már felhívta a figyelmet egy orosz–algériai kartellre – miután az orosz energiaügyi miniszter Algériába látogatott –, és arra kérte a két országot, hogy tisztázzák szándékaikat. Oroszország, Algéria és Norvégia az Európai Unió legf?bb gázszállítói. Moszkva egyébként január végén protokollegyezményt írt alá Algériával a két ország energiaügyi együttm?ködésér?l, valamint épp most tárgyal hasonló ügyben Iránnal.

A tavaly januárban Oroszországot Ukrajnával szembeállító gázválság óta az európaiak, úgy t?nik, már tisztában vannak azzal, milyen problémákat okozhat az Európai Unió Oroszországtól való energiafügg?sége. Ám miután egy évre rá, 2007 januárjának elején is hasonló problémák adódtak Fehéroroszországgal, újra kétségbe vonják Oroszország megbízhatóságát. Az európaiak félnek a nagy Gazpromtól, mely nem elégszik meg a termel? országok közti domináns pozíciójával, hanem legszívesebben kontroll alatt tartaná az egész energialáncot, azaz az orosz–európai gázvezetékek egész hálózatát, masszívan befektetve az európai terjeszt?hálózatokba. A gázóriás számos energiatársaságot felvásárolt Közép-Európában, például Magyarországon és Szlovéniában. Kiváltságos kapcsolatot épített a Gaz de France-szal és hajlik az Electrica, brit terjeszt?cég megvásárlására is. Az oroszok telhetetlensége bosszantja az Európai Bizottságot, amely már tanulmánykötetet is publikált arról, Európa miként válogathatná meg jobban energiaszállítóit. Ám mivel Oroszország már ratifikálta a nemzetközi Energia Charta Egyezményt, a feszültség csak tovább n?.

Putyin ugyan láthatólag el akarja oszlatni a moszkvai törekvéseket övez? félelmeket, nyomatékosítva, hogy Oroszország teljesíteni szeretné az összes követelményt külföldi fogyasztói felé, s hogy gazdasági hatalmát a jöv?ben nem fogja politikai célokra használni. Ugyanakkor az elnöki irányvonal egyértelm? geopolitikai szándékokat tükröz. Mivel Oroszország domináns szerepl? az európai piacon, semmi szüksége más szállítóktól függeni. Arról viszont lehet szó, hogy Moszkva, a „legenergetikusabb” országokkal kapcsolatokat építve tekintélyét szeretné visszaállítani a nemzetközi színtéren, e folyamatban pedig olyan országok csoportját kívánja vezetni (mint Algéria, Venezuela vagy Irán), amelyek hagyományosan kevéssé találják a hangot a Nyugattal.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány