Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Oroszország végül mégis meghódítja Európát
At Last, Russia Conquers Europe
By Irwin M. Stelzer
The Weekly Standard, January 29, 2007


Bár Adam Smith sohasem találkozhatott Vlagyimir Putyinnal vagy Hugo Chavezzel, megjelenésüket ragyogóan el?re látta. Megjósolta, hogy bizonyos id?kben a nemzetállami biztonságpolitika felülírja majd a szabad kereskedelmet, amikor egyes kulcsjelent?ség? iparágaknak sokkal inkább a védelempolitikában szorítanak majd helyet, miközben a gazdasági b?vülés másodlagossá válik. A legrégibb szabadpiaci hagyományokkal rendelkez? angolszász országok hosszú ideje pozitívan fogadják a területükre érkez? külföldi beruházást: t?két, új munkahelyeket és technológiai transzfert látva a beáramló vállalkozásokban. Természetesen akadtak kivételes esetek, mint amikor a második világháború során német rádióállomások nem nyerhettek bebocsátást az amerikai éterbe, ám mára ez is megváltozott, és az Al Jazeera szabad sávot kapott egyesült államokbeli sugárzáshoz is. Nemzetbiztonsági szempontok érvényesítésére – azaz a külföldi részvétel megel?zésére – napjainkban már kizárólag a légitársaságok vezet?i pozícióinak védelmekor és más, hasonlóan kritikus esetekben kerülhet sor. A szabadpiaci energiaszektor nem tartozik ezek közé: legutóbb például az amerikai kormánynak vagy éppen az illetékes kongresszusi bizottságnak egy szava sem volt, amikor a magánkézben lév? orosz Evraz bejelentette felvásárlási szándékát a szintén privát Oregon Steel Millsre.

Éppen ezért a történelem szokatlan kihívás elé állítja a nyugati demokráciákat, amikor a moszkvai politikai törekvések eszközeként m?köd?, állami t?kében úszó energiacégek magatartásával kapcsolatban kerülnek döntési helyzetbe. Tény ugyan, hogy orosz tankoktól már senkinek sem kell tartania az Európai Unióban, ám Ukrajnával, Grúziával vagy legutóbb Fehéroroszországgal folytatott energiacsatáiban Putyin azt is világossá tette: a gázcsapok egyúttal új típusú kényszerít? er?t jelentenek. Az európai szállítások csupán 12,5%-ának visszatartása máris kritikus hatást keltett az öreg kontinensen: Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország saját tartalékait volt kénytelen felszabadítani a háromnapos ellátási fenyegetettség során. Moszkva most már meg sem áll: Putyin a teljes olaj- és gázszektor államosítását és ezzel egy felmérhetetlen erej? energiafegyver létrehozását célozza, melyet jól bizonyít olyan nyugati cégek, mint a Shell vagy a British Petroleum (BP) kiszorítása az orosz mez?k koncesszióiból, mondvacsinált jogszabálysértésekre hivatkozva, a KGB egykori vádmódszereit alkalmazva.

Az oroszországi területeken beruházó nyugati energiacégeknek nincs sok választásuk egy Putyinnal folytatott harcban: mint mondják, védhetetlen lenne további milliárdokat kockára tenni egy olyan államban, ahol a törvényességnek nyoma sincs. A történelem Ronald Reagant igazolta: az egykori amerikai elnök már els? ciklusa elején figyelmeztette az európai döntéshozókat az Oroszországnak való kiszolgáltatottságra, majd támogatta egy, Közép-Európát, valamint a kés?bbi szerb és ukrán területeket ellátó alternatív ellátási rendszer koncepciójának kidolgozását. Nem el?ször és nem is utoljára, az európaiak akkor figyelmen kívül hagyták az amerikai észrevételeket. Így most éppen a szabadpiaci elveket és a liberalizációt leger?sebben támogató európai döntéshozóknak fájhat a leginkább a fejük a függ?ség intézményesülése láttán. Oroszország a kapitalizmus lehet?ségeivel élve milliárdokat fektet az európai és a tengerentúli energiaszektorba (mint azt a brit Centrica vagy az amerikai Direct Energy felvásárlása is mutatja), miközben saját ágazatait hermetikusan elzárja a külföldi befektet?k el?l. Így Adam Smith 230 esztend?s tanainak hívei, akik hisznek a piacok szabadságában, most szembesülnek a kihívással, hogy barátságtalan államok beruházásainak szabjanak határt kulcsfontosságú ágazatokban.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány