Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Egy híd Európába
Brückenschlag nach Europa
von Jutta Sommerbauer
Cicero, 1. Januar 2007.


Az évek óta tervezett, de eleddig pénzhiány miatt mindannyiszor meghiúsult második Duna-híd Románia és Bulgária között most a két állam európai uniós csatlakozásával közösségi támogatásokból végre megvalósulhat.

A bulgáriai Vidin és a román Calafat közötti távolságot a jelenleg üzemel? komp 20 perc alatt teszi meg. A kompot naponta sok száz ingázó használja, hogy Bulgáriából az egy fokkal jobb lehet?ségekkel kecsegtet? Romániában dolgozzon mindennapi betev?jéért. Új munkahelyek és egyszer?bb határátlépés, ezt jelentheti a 2. számú Dunahíd. A 234 milliós projekt több mint felét az ISPA-program, az Európai Unió és az Európai Fejlesztési Bank állja. A híd az egységesül? Európa szimbóluma lett volna és az EU-csatlakozás idejére tervezték felavatását, de a finanszírozási gondok, a bürokrácia ellenállása következtében maga az építkezés megkezdése is csak 2007 közepére várható, és el?reláthatólag 2010-ben gördül át az els? járm? a hídon. A híd a IV. számú transzeurópai folyosó részét fogja képezni, mely Berlinb?l kiindulva számos európai országon áthaladva Thesszalonikibe, majd Isztambulba ér.

A beruházástól a helybeliek gazdasági fellendülést remélnek. Vidin Bulgária északnyugati, elmaradott régiójának központja, melynek rendszerváltás utáni fejl?dését a délszláv válság és az ebb?l következ? kereskedelmi embargó hátráltatta, tekintve, hogy a szerb–román–bolgár hármas határon fekszik. Az utóbbi tizenhat esztend?ben megnövekedett az elvándorlás a régióból, f?leg a nagyobb városokba és külföldre is. Az elvándorlás egyik kiváltó oka a kirívóan magas munkanélküliség, mely a 8,5%-os bolgár átlag kétszerese a Vidin környéki településeken. Az állami vállalatokat egy részét bezárták, másokat privatizáltak, és az új tulajdonos bocsátotta el az ott dolgozók tömegeit. Jól ismert sorsok a vasfüggönyt?l keletre es? hatalmas területeken. Példának okáért a Vipom szivattyútelepnek 1989-ben 2500 dolgozója volt, majd a magánosítást követ?en ez a szám 300-ra csökkent, mondja Ventsislav Pavlov igazgató. Az igazgató most optimista, hasonlóan a települések polgármestereihez. Hisznek benne, hogy a híd felépülésével Vidin lesz Bulgária nyugatra nyíló kapuja.

A folyó két partján fekv? városok kapcsolata jónak mondható, bár az csatlakozási felkészülés során inkább vetélytársként tekintett egymásra a két szomszédos ország. Bulgária sokáig igazságtalannak érezte, hogy a hozzá képest fejletlenebb Romániával egy fordulóban csatlakozhat majd az Unióhoz, de a csatlakozási tárgyalások végére lemaradt északi szomszédjától.

A szocializmus idején Bulgária a Szovjetunió h?séges szövetségese volt, míg Románia Ceausescu vezetésével függetlenítette magát Moszkvától. Bár az ötvenes években felépült a bulgáriai Ruszét a román Giurgiuval összeköt? „Barátság-hídja”, mindmáig az egyetlen maradt a több mint 500 kilométeres közös folyami határon. Ezután egyszer?bb lesz a szomszéd ország meglátogatása. A kultúrák között fontos és elengedhetetlen hidak építése, melyek által azok közelebb kerülnek egymáshoz és jobban megismerik az egymásban közöset, megtanulják tisztelni a különbségeket.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány