Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A budapesti kínai piac egész Európára hatással van
Unter fälscher Flagge
Von Hindeja Farah
Financial Times Deutschland, 26. Januar 2007.


A budapesti kínai piacon minden kapható, kivéve eredeti termékek. Mobiltelefon, parfüm, élelmiszer, de legf?képpen ruhák, cip?k, mind hamisítvány. Az egész egy átláthatatlan káosz, bádogtet?k rengetege egy nagyjából harminc focipálya méret? területen, melyet egy konténerekb?l álló fal határol el a külvilágtól. Budapest X. kerületében, a Négy Tigris Piacon járunk. Ezer kilométerrel arrébb, a németországi Herzogenaurachban is hallottak már err?l a piacról, nevezetesen a Puma cégnél. Neil Narriman, a f?leg sportruházattal foglalkozó cég jogi osztályának munkatársa, aki a termékhamisítás felderítésével foglalkozik, összefoglalta a piac jelent?ségét. Ez egy tulajdonképpeni nagykereskedelmi piac, vagyis nem csak a helyiek intézik itt vásárlásaikat, hanem az olcsó, rossz min?ség? és hamis márkajelzéssel ellátott árukat innen terítik egész Közép-Kelet-Európába. Több mint 6000 ember dolgozik itt. Németországba a hamisított áru f?leg a lengyel és cseh bolhapiacokon át jut el. Sok áru azonban magán Németországon keresztül kerül Budapestre, a hamburgi kiköt?b?l. November közepén, a legutolsó nagyszabású vámrazzia idején 115 konténer tartalmát vizsgálták át az észak-német kiköt?városban és ennek eredményeként több mint egymillió pár hamisított Nike, Adidas és Puma cip?t foglaltak le. A becsült értéke 383 millió euró, nagy része Magyarországra ment volna tovább.

Az üzlet nem csak a piacon, hanem a Budapest környéki raktárakban is folyik. A kereslet hajnalban a legnagyobb, amikor a belvárosi butikok tulajdonosai nyitás el?tt eljönnek, hogy feltöltsék készleteiket. Elkezd?dik az alkudozás. Minden kínai keresked?nél található egy zsebszámológép és egy oldaltáska, melyben a pénzt tartják. A kínaiak sokszor se magyarul, se angolul nem tudnak, számlát pedig szinte soha nem adnak. Ellenben láthatóan jól élnek, és megtakarításaikat elmondásuk szerint otthonmaradt családtagjaiknak utalják haza. Nehéz elhinni, hogy a bevétel csupán ócska hamisítványok filléres eladásából származik. Valószín?bb, hogy a piac csak a felszín, mely eltakarja a valódi üzletet. A számtalan plüssállat, hamis cip?, ruhanem? közt csendben a piacra kerülnek a fegyverek, mint a „vipera”, kések, vagy éppen dobócsillagok, és más tiltott áru.

A Szlovákiából, Lengyelországból, vagy Romániából érkez? viszonteladók számára valutájuk beváltására a bejáratnál pénzváltók m?ködnek. Jobb áron váltanak, mint a bankok, nem kérdeznek és mindig van náluk készpénz, ?k az arabok. A piac képéhez hozzátartoznak még a szekrény méret? és marcona kép? biztonsági ?rök. Róluk az a hír járja, hogy tulajdonképpen jó hasznot húznak a kínaiak üzleteib?l, ezért inkább a keresked?ket védik a külvilággal szemben, és nem a piacra betéved?ket. Az egyik ilyen ?rz?-véd? cég vezet?je volt a milliárdos magyar üzletember Tasnádi Péter, akit 1999-ben súlyos testi sértés és adócsalás b?ntette miatt négy és fél év szabadságvesztésre ítéltek. Újabban vietnamiak és románok is árusítanak a piacon, de a legtöbben ma is a kínaiak vannak.

Els? hullámuk a 90-es évek elején vonattal érkezett Budapestre. 1988-ban a Kínai Népköztársaság és Magyarország kölcsönösen feloldotta a vízumkényszert, de a lendületet a bevándorlásnak az 1989-es Tienanmen téri vérengzések adták. Két év alatt nulláról 40 ezerre duzzadt a budapesti kínaiak száma. Két csoportjuk volt, a kisebbik fele politikai menekültként érkezett és tovább utazott Nyugat-Európa irányába, míg a népesebb csoportot a déli tartományok szegényei képezték, akik nyomorúságos körülmények között kezdtek Kínából származó ruhaféléket árulni, és az üzlet olyan jól ment, hogy 1994-re létrejöhetett a Négy Tigris Piac. Ma egy újonnan érkez?nek 3000 dollárt kell fizetnie, hogy árusíthasson. A bevándorlásnak még a magyar részr?l 1992-ben újra bevezetett vízumkényszer sem tudott gátat szabni.

A kínaiak berendezkedtek Budapesten. Van saját iskolájuk, templomuk és hét különböz? újságjuk. A kínai követséggel jó a helyi közösség kapcsolata, ez a valóságban azt jelenti, hogy beépültek egymás rendszerébe, és kölcsönösen kémkednek. A legutolsó rend?rségi rajtaütés során decemberben a várt eredmény ismét elmaradt. Mindössze 100 ezer euró bírságot szabtak ki, a keresked?k kevesebb mint 4 %-ára. A háromezerre becsült árusítóhelyb?l hármat zártak be. A piac rohamosan növekszik, rég túln?tte már kereteit. A szomszédos gyárépületekben, a kétsávos út túloldalán ugyanaz az üzlet folyik. Egy keresked?, aki magát Mr. Wongnak nevezte, éppen egy kutya formájú plüss oldaltáskát próbált eladni sok kacatja közül, de egy ember nem sok, annyi sem tévedt be bódéjába. Egyszer csak felt?nt egy sportkabátos úriember és az asztalára tett egy háromujjnyi vastagságú bankjegyköteget. Hogy ki volt ez az ember, és miért hagyta ott a pénzt, arra Mr. Wong nem kívánt válaszolni.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány