Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Miért növekszik lassan a termelékenység az euroövezetben?
Why Is Productivity Growth in the Euro Area So Sluggish?
WP/04/200
By Marcello M. Esteváo
IMF Working Paper, October 2004


Az 1990-es évek közepét?l az eurozóna lassú növekedése általános. Ugyanezen id?ben prognosztizálhatjuk az Egyesült Államok annál élénkebb termelékenységét. Ezen tanulmány rámutat, hogy az európai gazdaság növekedésének csökkenése els?sorban strukturális ás technológiai változásokkal okolható.

Az 1990-es évek közepéig a nyugat-európai térség gazdasága prognosztizálható mértékben meghaladta az Egyesült Államok termelékenységi mutatóit. 1995-t?l azonban változás állt be, amelynek egyes közgazdászok az elhibázott pénzügypolitikát és a bérszektorban bekövetkezett változásokat, mások a high-tech technológiák alkalmazásába történ? nehézkes átmenetet teszik felel?ssé.

A stabil és jó arányszámokkal rendelkez? európai gazdaság csökken? tendenciáinak indulása a 90-es évek közepét?l egyrészt mindenképpen magyarázható az alacsonyabb szintre es? törzst?kével (capital) (illetve az annak növekedésében beálló csökkenéssel). Ugyanez a törzst?kecsökkenés azonban magyarázható bizonyos strukturális bérelszámolási változásokkal. Ezen elszámolási változások olcsóbbá tették a munkaer?t, hogy ezzel is ösztönözzék a vállalatokat a nagyobb méret? foglalkoztatásra (az európai munkanélküliségi helyzet javítása érdekében), és el?idézzék a t?kefelhalmozás lassulását.

A termelékenység csökkenésében jelent?s tényez?k voltak a hagyományos iparágak területén jelentkez? válságtünetek. Ezeken a területeken nem vagy csak igen kis mértékben használják a tradicionális rendszereknél jelent?sen költségtakarékosabb információs és kommunikációs technológiát (ICT), s észlelhet?, hogy azokon az újabb gyöker? területeken, ahol ez már használatban van, a növekedés csökkenése jóval kisebb mérték? volt. Az Egyesült Államok kedvez?bb tendenciáira tehát (legalábbis részben) magyarázat, hogy Amerikában ezek a technológiák a termelési szektor sokkal nagyobb részében vannak jelen.

A tanulság mindebb?l tehát az, hogy amennyiben az Európai Unió továbbra is sürget? feladatként határozza meg a Lisszaboni Folyamat célkit?zéseit (azaz hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasági térsége legyen – a szerk.), akkor sokkal nagyobb mennyiség? forrást és programot kell biztosítania az infokommunikációs technológiák meghonosítására Európában.

Azok az ágazatok pedig, amelyek már jelenleg is használják ezeket – így a kiskereskedelem, a pénzügyi szféra közvetít?i és mások –, további fejlesztéseket igényelnek. Az új technológián kívül megújításra szorul a kutatás-fejlesztés (K+F) finanszírozása is, els?sorban az eredménycentrikus követelmények mentén.

Az Európai Bizottság ugyan sok el?remutató irányelvet fogalmazott meg a közelmúltban ezzel kapcsolatosan, ám a szükséges radikális reformok melletti állásfoglalástól távol tartotta magát.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány