Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A lehet?ségek kapujában
The EU’s Window of Opportunity
By Ann Mettler
Business Week, January 30, 2007


„Németország visszatért!” Talán ezzel lehetne legjobban lefesteni az Európában jelenleg uralkodó közhangulatot. Ugyanis komoly érdekl?dés övezi az öreg kontinens legmeghatározóbb gazdaságának újbóli felélénkülését, amihez a Berlin által január 1- én átvett európai uniós soros tanácsi elnöki poszt körüli bizakodás is társul. Legutóbb 2005 júliusában lehetett hasonló hangulatot tapasztalni Brüsszelben, amikor is Nagy-Britannia kezdte meg soros elnökségét. Habár akkor komoly ellenszenvvel viseltetett az Unió „régi gárdája” Londonnal szemben, mely gárdának akkor Németország is tagja volt, nem is beszélve Franciaországról vagy Luxemburgról.

Most azonban nyoma sincs ilyen ellentéteknek, ami szokatlan dolog Brüsszelben. Mindez kit?n? alkalmat szolgáltat arra, hogy el?relépés történjen a nagy európai projekt terén, és hogy fenntartsák vagy növeljék az elmúlt hónapok gazdasági fejl?désének lendületét. Az igazat megvallva nem csak Németország, hanem Európa is visszatért. A tavalyi évben kedvez? folyamatok indultak meg mind a gazdasági növekedés, mint a foglalkoztatás frontján. Az Európai Bizottság becslései szerint 2006- ban az EU 2,6 százalékos GDP-növekményt regisztrálhatott, miközben 2,9 millió új munkahely keletkezett, növelve ezzel a fogyasztási kedvet és a befektet?k bizalmát.

Igaz, ezzel korántsem lehet betelni. A legtöbb országban még mindig éget? szükség van az átfogó strukturális reformokra. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban megtanították a legtöbb politikusnak, hogy a sok esetben fájdalmas reformokat sokkal könnyebb a gazdasági fellendülés és a csökken? munkanélküliség körülményei között elfogadtatni a társadalommal. Európa újjáéledésének hátterében fontos szerepet játszik a brüsszeli szakpolitikákban tapasztalható szemléletváltás, az üzletpártoló politikai hangsúlyoknak a fogyasztóközpontúság irányába történ? eltolódása. Azzal a céllal, hogy kézzel fogható hasznot hozzanak a fogyasztóknak, a bizottság számos, messze ható kezdeményezést vett napirendjére. Ilyen például a mobilszolgáltatók roaming díjainak versenyeztetése és nagyobb átláthatósága, vagy az energiaügyi konglomerátumok leépítésének szándéka. E szemléletváltás els?dleges hozadéka, hogy a fogyasztóközpontú szakpolitikák célja a verseny kiélezése. Megnyitja a piacot az újonnan belép? felhasználók el?tt, miközben folyamatosan jobb helyzetbe hozza a fogyasztókat. Hiszen más országokkal, els?sorban az Egyesült Államokkal összehasonlítva Európáról azt állíthatjuk, hogy még messze van attól, hogy igazán fogyasztócentrikusnak nevezhetné magát. Több európai országban nincs meg még az a széles kör? szolgáltatás- és áruválaszték, azok az alacsony árak, melyek például az Egyesült Államokban tapasztalt hatékonyságnövelés f? mozgatórugói voltak.

Számos pesszimista szakíróval ellentétben úgy vélem, hogy Európa a lehet?ségek kapujában áll, bízom benne, hogy a politikai döntéshozók élnek is a lehet?séggel. A reformok minden eddiginél id?szer?bbek lennének, hiszen az öreged? európai társadalom egyre komolyabb elvárásokat támaszt a szociális ellátórendszerrel szemben. Szerencsére a társadalomban egyre inkább n? ennek szükségességének elismerése, miközben úgy t?nik, hogy a politikusok végre megértették, hogy egy er?s Európai Unió komoly segítség lehet számukra a globális gazdaság által diktált egyre élesebb versenyben. Európa csak együttm?ködve és összetartással képes megtartani nemzetközi politikai súlyát, és csak ily módon tudja megfelel? hanger?vel kinyilvánítani érdekeit. A változás elkezd?dött, üteme azonban még nem olyan gyors, vonala még nem olyan biztos, mint azt sokan szeretnék. De végre a jó irányba tartunk, ami els?sorban Németország feléledésének és Brüsszel fogyasztók irányába történ? fordulásának köszönhet?.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány