Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A dollár megkopott hírneve
Der Mythos Dollar verblasst
von Bernd Johann und Andreas Körner
Focus, 15. Januar 2007.


Dávid legy?zte Góliátot! A világpiacon forgó euró bankjegyek értéke (628 milliárd euró) megel?zte az összes forgalomban lév? dollár bankjegy értékét (585 milliárd euró). Egyre több ország részesíti el?nyben az egységes európai fizet?eszközt, mint az USA bankjegyeit, többek közt az olajexport?r Irán és Venezuela is.

1999 óta a világ devizatartalékainak összetételében a dollár aránya 71%-ról 66-ra csökkent. A legfontosabb valuta elveszíti jelent?ségét? Ha nem is teljes mértékben, de már most látszik, hogy az euróval szemben egyel?re csatát vesztett. Michael Schubert, a Commerzbank pénzügyi elemz?je szerint már az év els? hónapjaiban 1,35 dollár lesz egy euró, de más el?rejelzések szerint megközelítheti az 1,5 dollár/euró árfolyamot, ami a 2004-es – rekordnak számító – 1,36-os váltási kulcsot is messze felülmúlná. Az er?s euró egyrészr?l számos el?nnyel, de ugyanakkor hátrányokkal is jár. Olcsóbb a tankolás, mert az olajkereskedelem tradicionálisan dollárban bonyolódik. A turisták is olcsóbban utazhatnak az Egyesült Államokba, és sok más nyaralóhelyen is el?szeretettel fogadják az eurójukat elkölteni kívánókat.

A gyenge dollár árnyoldala a pénzüket amerikai részvényekbe, értékpapírokba fektet? európaiakat érintheti a legérzékenyebben, akik jelent?s összegeket veszíthetnek, ha a dollár árfolyama tovább zuhan. Azoknak a vállalatoknak, akik dollárban bonyolítják kereskedelmüket, nem lesz elég idejük, hogy áruik külföldi megdrágulását kiegyenlítsék (a termelés növelésével, vagy új termékek bevezetésével). A Német Kül- és Nagykereskedelmi Szövetség arra figyelmeztetett, 1,40 dollár/eurótól kezdve a német export veszélyben forog. De nem csak a német gazdaságra, hanem az egész világra nézve káros hatásokat sem szabad elfelejteni. Ilyen esetben az amerikai jegybank, a FED kénytelen drasztikus kamatemelést végrehajtani, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezet, az árak leesnek és a láncreakció eredményeként a világ gazdasági motorjaként ismert Egyesült Államok növekedésének lelassulása az egész világgazdaságra nézve veszélyforrássá válik. Az ikerdeficit máris tapasztalható. Az államháztartás és a kereskedelmi mérleg is nagy hiánnyal küzd. Ennek egyik oka az iraki háború, mely 2003 óta 350 milliárd dollárt emésztett fel, de az átlag amerikai polgárok is sokkal többet fogyasztanak és importálnak, mint amennyit termelnek. A kereskedelmi mérleg deficitjét 2006-ra vetítve 800 milliárd dollárra teszik.

Emellett számolnia kell Washingtonnak az egyre er?söd? konkurenciával. Németország gazdasági növekedése az elmúlt évben 2,5%-os volt, ami hat éve nem tapasztalt mérték? gyarapodás, és akkor még Kínáról vagy Indiáról nem ejtettünk szót. Ez utóbbiak gazdasági óriásokká n?tték ki magukat, egymás közti kereskedelmüket pedig már nem dollárban, hanem ACU-ban (egységes ázsiai valuta) bonyolítják. Az ázsiai jegybankok el?idézhetnek egy „dollár-végkiárusítást”, mivel az éveken át az Egyesült Államokba exportált termékek után hatalmas dollárkészleteket halmoztak fel, melyet azonnal visszaforgattak az amerikai pénzpiacon. Egyedül Kína több mint egybillió dollárt fektetett be amerikai részvényekbe, melyek az exportból származnak. Elemz?k kevés esélyt látnak egy esetleges nagyarányú dolláreladásra, mert fenti okból kifolyólag az amerikai valuta összeomlása els?sorban Kínát és Japánt temetné maga alá.

A legnagyobb veszélyt a devizaspekuláció és az ebb?l következ? t?kekivonás jelenti a dollárra nézve. Az FXdirekt kereskedelmi bank becslése szerint a devizaügyletek 95%-a ma nem a kereskedelemb?l származik, hanem egyszer?en fedezeti ügylet. Ha a devizaspekulánsok órák leforgása alatt dollármilliárdokat adnak el, az térdre kényszerítheti az amerikai fizet?eszközt, mint ahogy Soros György tette ezt a kilencvenes évek elején a francia frankkal és a brit fonttal. A pénzügyi szakért?k úgy látják, hogy a devizaspekuláció egymagában elegend?, hogy a dollárt padlóra küldje. Az amerikai valuta ebben a tekintetben nem hasonlítható össze a fonttal vagy a frankkal. A piaci szerepl?k régóta várják, hogy a dollár leértékel?dik, így volt idejük felkészülni. A legvalószín?bb forgatókönyvnek az látszik, hogy a dollár folyamatosan tovább veszít értékéb?l, ahogy azt tette az utóbbi harminc esztend?ben





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány