Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Románia és Bulgária az EU-ban
Romania and Bulgaria Join EU
By Dan Bilefsky
International Herald Tribune, 1 January 2007


A hidegháború által hátrahagyott földrajzi és politikai megosztottság felszámolásának utolsó állomásaként Románia és Bulgária 2007 els? napján belépett az Európai Unióba, melyben az immáron 27 tagállamot számláló közösség keleti határai elérték a Fekete-tenger partvidékét. Emberek ezrei ünnepeltek Bukarest és Szófia f?terein szilveszter éjszaka, amint az óra éjfélt ütött. Fényes t?zijáték közepette EU-s zászlók szöktek a magasba. „Megérkeztünk Európába. Ez egy hatalmas lehet?ség a jöv? generációi számára” – mondta Bukarestben Traian Basescu. Szófiában a Trud, az ország legnagyobb napilapja másnap az „otthon vagyunk” szalagcímmel jelent meg. Románia és Bulgária az EU két legszegényebb tagállama. A csatlakozástól mindenki azt várja, hogy jelent?sen megnöveli az egy f?re jutó nemzeti jövedelmet, mely jelenleg az EU átlagának egyharmada. Az EU számára pedig abból a szempontból jövedelmez? a két ország felvétele, hogy a politikai és gazdasági stabilitás véd?bástyái lehetnek egy alapvet?en instabil környezetben.

E b?vítésre azonban nem a legbarátságosabb légkörben került sor. Az európai állampolgárok b?vítéssel kapcsolatos averziója el?ször a francia és holland, alkotmányos szerz?désr?l szóló népszavazások során került felszínre. Azóta a közösségben állandó napirendi pontként szerepel a b?vítés ütemének lassítása. Habár a népszavazáson leginkább a francia és holland állampolgárok bevándorlással és országuk akadozó gazdasági fejl?désével kapcsolatos ellenérzései csapódtak le, és a szavazók els?sorban a muszlim Törökország csatlakozásával kapcsolatban fejtette ki nemtetszésüket, beárnyékolta Románia és Bulgária felvételi folyamatát is. E két országgal kapcsolatban els?sorban a kommunizmus idejéb?l visszamaradt korrupció és hivatali visszaélés magas szintjét kifogásolták. Számos ország azonban – Nagy-Britannia mögött felsorakozva – teljes mellszélességgel kiálltak a b?vítés mellett, abban a demokrácia és a gazdasági stabilitás kiterjesztésének eszközét látták. Az biztos, hogy eddig e két országnak kellett a legkeményebb kritériumokkal szembenézniük. Csatlakozási szerz?désük végzáradékában ugyanis kikötötték, ha egyes feltételeknek nem felelnek meg, akkor a bizottság elhalaszthatja felvételüket.

Most, hogy már az Unió tagjai lettek, továbbra is soha nem tapasztalt mérték? ellen?rzés alá fognak kerülni, nehogy elkényelmesedve visszafogják a megkezdett politikai és gazdasági reformok lendületét. Ezek keretei között a bizottság felhatalmazást kapott egyes, a tagsággal járó kedvezmények felfüggesztésére, így a gazdasági támogatások id?leges megvonására is. A bizottság továbbá azt is kilátásba helyezte, hogy nem fogja elismerni a Bulgáriában kiadott letartóztatási parancsokat, ha az ország nem halad tovább el?re az igazságszolgáltatási reformok útján. Románia és Bulgária csatlakozására emellett akkor kerül sor, mikor az Unió régi tagállamaiban leger?sebb a keletr?l nyugatra tartó migrációtól való félelem, melyben a nyugati szociális vívmányok aláásásának els?dleges forrását látják. Ennek alapját a 2004-es b?vítési kör tapasztalatai szolgáltatják. Ekkor a bizottság el?zetesen azzal számolt, hogy az új tagállamokból évente 70 és 150 ezren próbálnak szerencsét a nyugati tagállamokban. Ezzel szemben az elmúlt három évben egyedül Nagy-Britanniában több mint 600 000 kelet-közép-európai munkavállalót regisztráltak. Így tehát a román és bolgár munkavállalóknak jóval keményebb korlátozásokkal kell majd szembesülniük. Nagy-Britannia, Svédország és Írország, akik a 2004-es b?vítési kör során nem gördítettek semmilyen akadályt az új tagállamokból érkez? munkavállalók elé, már jelezték, hogy ez alkalommal már nem lesznek ilyen nagyvonalúak. S?t, a két új tagállamnak minden bizonnyal a magyar, szlovák és cseh munkaer?piacokon is korlátozásokkal kell szembesülnie.

Elemz?k szerint a két új tagállam jóval kevésbé fog a sokszín?ség ellen szót emelni, nem úgy, mint Lengyelország. Ennek els?dleges oka, hogy mindenükkel azon lesznek, hogy bemutassák európai elkötelezettségüket mindazok számára, akik korábban vonakodtak támogatni felvételüket.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány