Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Amerika túlméretezett lábnyoma
America’s Supersized Footprint
By Victoria Markham
Business Week, October 30, 2006


A lányommal együtt követtem végig, amint a héten az Amerikai Népszámlálási Hivatal Népesedési órája másodpercr?l másodpercre közelítette meg, majd érte el a 300 milliós küszöböt. E keddi történelmi pillanatban a lányom nekem szegezte a kérdést: „Miért számít mindez?” A válasz kérdésére azonban sokkal zavarba ejt?bb, mint azt ? vagy bárki más gondolni merné. Az Egyesült Államok ugyanis nem csupán a bruttó hazai termék vagy az egy f?re jutó nemzeti jövedelem adataiban, a technikai innovációban, és számos egészségügyi és oktatási standard tekintetében számít vezet? hatalomnak a világban, hanem egy másik, kevésbé pozitív megítélés? aspektusban, ökológiai lábnyomának méretében is. Ez pedig népességünk további növekedésével egyre aggasztóbb méreteket ölthet.

Az Egyesült Államokban a legmagasabb az egy f?re jutó környezeti hatások mértéke. Miközben mindössze huszadát adjuk a világ népességének, ennél jóval nagyobb mértékben vesszük igénybe Földünk forrásait. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok az egyetlen olyan iparosodott ország, mely számottev? népességnövekedési adatokkal rendelkezik. A népességnövekedés és a Föld er?forrásainak óriási mérték? felhasználása pedig egy rendkívül veszélyes elegyet alkot. Itt le kell szögezni, hogy a népességnövekedés nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon a környezeti hatások mértékének növekedésével. Rengeteg függ attól, hogy az adott népesség döntéseit?l a téren, hogy miképp hasznosítja a rendelkezésére álló földterületet, milyen közlekedési eszközöket vesz igénybe, és milyen eszközöket és technológiákat alkalmaz az ipari és a mez?gazdasági termelés során. A természet pedig komoly er?kkel rendelkezik, hogy visszavágjon az emberiség káros környezeti beavatkozásaira, mely sokszor képes természetes módon megálljt parancsolni a negatív hatásokkal bíró gyakorlatok beágyazódásának.

Azonban a jelenlegi amerikai népesedési trendek, kéz a kézben járva a természeti er?források felélésének egyre károsabb gyakorlatával már számos ökológiai határon túlvitt minket. Így például a fosszilis tüzel?anyagok elégetéséb?l származó légköri szén-dioxid szennyezés nagy értékben vonható felel?sségre a globális felmelegedés folyamatáért. A föld gyors ütem? kiaknázása pedig 30,000 hektáros term?területben mérhet? veszteséget okoz számunkra nap mint nap. A talaj és légszennyezés pedig Amerika felszíni vizeinek 40 százalékában tette lehetetlenné a halászatot.

Habár továbbra is óriási kiterjedés? szabad földterület áll a lakosság rendelkezésére az Egyesült Államokban, ez nem a legmegfelel?bb indikátor a tekintetben, hogy az ország mekkora népességet képes eltartani. Amerikai ugyanis els?sorban egy külvárosi, metropolita jelleg? ország, ahol a lakosság 80 százaléka él külvárosi és nagyvárosi területeken. E külvárosiasodás pedig lényeges változást hozott az ember ill. a föld és annak er?forrásinak viszonyában. Elvezetett minket az egy ember által igénybe vett lakóházak számának, azok és kertjeinek átlagos alapterületének, a felépítésükhöz, üzemeltetésükhöz ill. f?tésükhöz szükséges nyersanyagok mennyiségének a megnövekedéséhez, ill. a járm?vek számának megugrásához. Ez az a háttérben rejl? tényez?, mely a közlekedést kiszolgáló iparágakat az Egyesült Államok leggyorsabban növekv? szektorává, ezáltal pedig az amerikaiakat a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátóivá tette. (Az amerikaiak a Föld népességének mindössze 5 százalékát alkotva a világ szén-dioxid kibocsátásának 25 százalékáért felel?sek.)

Amit elérjük a 300 milliós mérföldkövet, azt kell tapasztalnunk, hogy Amerika egy hatalmas nemzet, mely hatalmas étvágyat mutat a föld, a víz, az energia és más nyersanyagok iránt. „Több és több!”. Ez az alapszabály. Több ember, mint valaha bármikor, több természeti er?forrás, mely a mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükségeltetik, ezzel párhuzamosan pedig még több kár, melyet az ökológiai rendszerekben okoznak. Azonban Amerikának e negatív magatartása hasonló mérték? felel?sségtudatot kellene hogy maga után vonjon a környezeti károk kezelésében és helyreállításában. Ezt el?ször a saját házunk táján kellene kezdeni. A fejl?dés fenntarthatóságát nemzeti prioritásként kellene kezelnünk. Globális szinten pedig az Egyesült Államoknak élen kellene járnia olyan kezdeményezésekben, mint a légköri károsanyag-kibocsátást visszaszorító nemzetközi kampány. E lépésekkel némiképp helyre lehetne állítani az ember és környezete közötti viszony megbomlott egyensúlyi állapotát, mind nemzeti, mind globális szinten. A feladat azonban nem könny?. De talán épp ez az az el?relépés, amire Amerikának – egy 300 milliós nemzetnek – leginkább szüksége lenne.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány