Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az okos n? mítosza
The Smart Women Myth
By Christine M. Whelan
Forbes Magazine, November 13, 2006


Jó hírrel szolgálhatok a karrierjüket szem el?tt tartó n?knek: az a teória, miszerint a munka frontján kimagaslóan teljesít? n?k nem számíthatnak boldog családi életre, nem igaz. Az igazság ugyanis az, hogy az okos, sikeres n?k épp ugyanolyan arányban mennek férjhez, mint átlagos társaik, illetve ha már a házasságig eljutottak, ugyanolyan arányban is vállalnak gyereket. Ehhez elég csak megnézni a Munkaer?-statisztikai Központ és a Nemzeti Népszámlálási Iroda 50 ezer f?s mintára kiterjed? 2006-os népesedési felmérését. E szerint azoknak a 35 és 39 év közötti, közepes méret? városokban él? diplomás n?knek, akik évi 75 000 dollár fölött keresnek, 92 százaléka házasságban él. Ezzel szemben a kevésbé képzett, kevesebbet keres? n?k – azonos korban és megegyez? lakóhelyi viszonyok között, évi 30 000 és 35 000 dollár közötti kereset mellett – csak 87 százalékban vannak férjnél. Ugyanezen felmérés szerint azok a férjezett n?k, akik 60 000 dollár fölötti éves keresettel és fels?fokú diplomával rendelkeznek, 84 százalékban rendelkeznek 18 év alatti gyerekkel 40 és 44 éves koruk között. Ez magasabb arány, mint ami alacsonyabb végzettség? n?társaik esetében kimutatható. Emellett érdemes kiemelni, hogy a munka világában sikeres n?k sokkal kisebb valószín?séggel szülnek házasságon kívül, így az összesített termékenység e n?k esetében alacsonyabb.

Akkor mégis mivel magyarázható a társadalom jó részének téves informáltsága? Talán azzal, hogy a közhiedelem nem tudott szabadulni a múlt szorításából. Az 1980-as népszámlálás ugyanis azt mutatta, hogy a magasan képzett, jól keres? n?k nagyon kis arányban mennek férjhez, és még kisebb arányban vállalnak gyereket. Ekkor egy 40 és 44 év közötti n?, aki 19 évig tanult, 66 százalékos eséllyel volt házas, míg az, aki csak 12 évig járt iskolába, 83 százalékos eséllyel. Doktori vagy más posztgraduális fokozattal rendelkez? n?k pedig fele olyan nagy valószín?séggel voltak gyermek nélkül 40 éves korukban, mint az egyetemet végzettek. A képlet megváltozására a 2000-es népszámlálás hívta fel a figyelmet. Az el?rejelzések szerint pedig a 2010-es népszámlálási adatok még inkább alá fogják támasztani a fenti állítás helyességét; a magasan képzett férfiak magasan képzett n?ket vesznek feleségül.

Minek tudható be ez a változás? A munkahelyeken és az iskolában egyre inkább kiegyenlít?dik a nemek reprezentációja. Az egyetemi diplomások körében a n?k már túlsúlyban vannak, és a nemek aránya a speciális szakmai képzéseken is a paritás felé halad. E generáció férfijainak pedig nagyon tetszik az ötlet, hogy a háztartás pénzügyi terheit megoszthatják egy hasonlóan jól keres? n?vel. A képnek létezik egy másik fontos aspektusa is. Mi történik a házassággal akkor, ha a n? többet keres, mint a férfi? A 2006-os felmérés azt mutatja, hogy e magasan képzett és jól keres? egyedülálló n?k 82 százaléka mondja azt, hogy számára nem jelent gondot egy nála kevesebbet keres? férfival összeházasodni, és 62 százalékuk kényelmesen is érezné magát egy olyan háztartásban, ahol ? lenne az els? számú kenyérkeres?. De a férfiak is szívesen látják az új fejleményt. A felmérés szerint a korosztályukban legsikeresebb férfiak és az egyetemi diplomákkal rendelkez?k 71 százaléka számára lesz egy n? kívánatosabb feleség, ha sikeresen teljesít munkahelyén; 68 százalékuk vallja, hogy az okosabb n?kb?l jobb anyák válnak; és 90 százalékuk mondja, hogy meg akar házasodni, vagy már elvett egy olyan n?t, aki legalább olyan magasan kvalifikált, mint ?.

E tendenciák fényében meglehet?sen fényes szakmai karrier és boldog családi élet vár a magasan képzett amerikai n?kre és lányaikra.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány