Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A K+F sárkánya
A Dragon in R&D
By Bruce Einhorn
Business Week, 6 November 2006


2006 az innováció éve Kínában. Hu Csintao vezetésével a kormány igyekszik a vállalatokat arra ösztönözni, hogy szenteljenek komoly figyelmet a termelésnek. A kormány is növelni kívánja e célú kiadásait. Míg a 90-es évek végén a GDP 1 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre, addig idén ez az arány elérte a 1,5 százalékot, és a kormány célja, hogy 2020-ra 2,5 százalékra növelje a központi költségvetésnek az innováció el?mozdítását célul kit?z? kiadásait. A vállalatok – legyenek hazaiak, vagy külföldi tulajdonúak – igyekeznek megfelelni a kihívásnak. Az Intelt?l a Google-on és az AstraZenecán át a Dow Chemicalig a multinacionális vállalatok zöme jelent?s mértékben növelte kínai leányvállalataik K+F kiadásait. A hazai számítógépgyártó óriás, a Lenovo és a telekommunikációs alkatrészeket gyártó Huawei Technologies is növelni kívánja új fejlesztésekre elkülönített forrásait.

A vállalatok és az ország el?tt persze még mindig hosszú út áll. Pedig a kínaiak találták fel a puskaport, az irányt?t és a papírt is, de a Csing-dinasztia bukása után Kína nemhogy Európa, de Ázsia más területei, így Japán és Dél-Korea mögött is lemaradt az innováció terén. A nyugatiak szemében Kína kimagasló lehet?ségeket rejt a gyáripari termelés területén, azonban modern, tudás- és fejlesztésigényes iparágakban messze lemarad az olyan indiai vállalatok mögött, mint a szoftvergyártó Infosys Technologies és a gyógyszergyártó Ranbaxy Laboratories. A helyzetet tovább rontja, hogy a nyugati vállalatok licenctolvajként tekintenek kínai riválisaikra. A Cisco 2002- ben azzal vádolta a Huaweit, hogy ellopta egyik routerének tervét, 2004-ben pedig a General Motors idézte bíróság elé a Cherry Automobile-t, azzal a váddal, hogy ellopta egyik új fejlesztésének designtervét. A vitás feleknek mindkét esetben sikerült a bíróság keretein kívül megállapodnia.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy a kínai iskolák egy része nem képes a cégek számára megfelel?en képzett szakember biztosítására. A változás igénye és ütemének gyorsulása azonban már tetten érhet?. Kínában 2004-ben 130 000 szabadalmi ügyet regisztráltak, amivel ötödik a világon, legalábbis az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO – World Intellectual Property Organization) október 16-án nyilvánosságra került felmérése szerint. Habár e téren még mindig elmaradt a világels? Japántól (450 000 szabadalom) és a második helyen álló Amerikától (403 000 szabadalom), de a 2004-es 130 000 szabadalmi regisztráció csaknem hatszorosa az 1996-os szintnek. A modernizáció úttör?i hisznek abban, hogy az ország átalakítását egy egyre gyorsabban felfelé ível? pályára tudják állítani. „Nem lehet kétséges, hogy a szárazföld hamarosan innovációs központtá növi ki magát” – mondja Vince Feng, a hongkongi székhely? General Altlantic Partners, egy amerikai magánbefektetési alap vezérigazgatója, mely cég nemrég fektetett 48 millió dollárt egy pekingi internetes cégbe. „A történelem a mi oldalunkon áll. Amikor a gyáripar felvirágzik az országban, azt minden alkalommal követi az innováció is.”

A TAL Apparel eklatáns példája annak, miként kapcsolódhat össze a gyáripar és az innováció. A hongkongi ruházati vállalat, gyártási és kutatási kapacitásokkal Kínában, 50 éven keresztül virágzott, majd az utóbbi évek éles versenyében egyedül az új fejlesztéseknek köszönheti, hogy talpon tud maradni. De az ország egészségügyi kihívásai is nagyban hozzájárulnak a kutatókban lév? találékonyság kiaknázásához. Az ország adottságai, melyek Kínát a halálos vírusok afféle „inkubátorává” teszik, komoly motivációnak bizonyultak, mondja a 42 éves Yin Weidong, a Sinovac Biotech Rt. az ország els? számú gyógyszeripari vállalatának alapítója. Yin a 90-es években, csaknem egy évtizedes fert?z? betegségeket kutató munka után, alapította meg vállalkozását, mely kés?bb a Sinovac lett. ? fedezte fel Kínában a hepatitis A ellenszerét, jelenleg pedig kutatói más kínai tudósokkal dolgoznak együtt a SARS-vírus elleni vakcina kifejlesztésén. A legújabb kihívás a madárinfluenza elleni véd?oltás. Nem tudni, hogy a fert?zés világméreteket ölt-e, de Kínában semmiképp sem lehet félvállról venni, hiszen már 14 halálos áldozatot követelt.

Az innovációs nyomásnak köszönhet?en Kína fels?oktatási intézményei is jól járnak. Egyrészt egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak nagy nyugati egyetemekkel, egyre több kínai szerzi posztgraduális képesítését a tengeren túl. A vállalatokkal is egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek. Nemrégiben még professzorok tömegei hagyták el az alulfinanszírozott intézményeket, és léptek be az üzleti élet világába. Még külön kifejezést is alkottak az elefántcsonttorony elhagyására: „tengerbe ugrás”. Ma már nem kell sz?kölködni. Egyre több multinacionális vállalat nyit kutatói központokat az egyetemek t?szomszédságában, sok egyetemi projekt fut üzleti megrendelés alatt.

A nyugati nagyvállalatok kreatív gondolkodásra késztetik a jól képzett kínai munkavállalókat. A Nokia például egyre nagyobb mértékben hagyatkozik kínai mérnökeire. A pekingi tervez?központ egyike a finn vállalat négy globális K+F központjának. A 2003-as nyitáskor az éles esz? mérnökök még nem tudták, hogyan boldoguljanak egy innováción alapuló vállalati kultúrában. „Folyton elvárták t?lem, mondjam meg nekik, mit csináljanak” – mondja Steven P. Marcher, a központ vezet?je. A Marcher által kidolgozott training terv megváltoztatta mindezt, és ezzel a Nokia megmutatta, hogy a kulturális akadályokon is át lehet lépni a megfelel? eszközök hadrendbe állításával.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány