Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Hangulatváltás Euró-Szlovéniában
Stimmungswechsel
Von Claus Hecking
Financial Times Deutschland, 28. 12. 2006


Szlovénia az újév beköszöntével ünnepelte az euró bevezetését: a kormány ezekben a hetekben látta el a háztartásokat az új pénznemr?l szóló tájékoztató brosúrákkal és a kis alpesi köztársaság legeldugottabb sarkát is beleértve összesen mintegy 2,3 milliárd eurót osztott szét. Az átállás itt is áremelkedéssel járt: míg korábban egy csésze kávé 200 tolárba (0,83 euró) került, januártól szinte mindenhol egy eurót kell érte fizetni. Ám mint ahogy sok más államban megtörtént, a társadalom burkolt árdrágítás miatti tiltakozása ebben az országban elmaradt.

Szlovénia az EU-hoz történ? csatlakozást követ? 32 hónap elteltével vezette be az egységes pénznemet, melynek bevezetését?l szinte senki sem tartott: felmérések szerint a kereken kétmillió lakos háromötöde hisz abban, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel jár. Az ország kit?n?en felkészült gazdaságilag: a szlovén gazdaság növekedése 2006-ban 5%-ot tett ki és az ország egy f?re jutó GDP-je éppen olyan magas, mint Görögországé. A maastrichti kritériumokat a pénzügyi unió egyes megállapodott tagjaihoz képest még jobban is teljesíti: az infláció alacsony, az államháztartás kiegyensúlyozott, az államadósság említésre sem méltó.

Ugyanakkor Szlovénia esete üdít? kivétel marad: Peter Brezinschek, a Raiffeisen Bank vezet? elemz?je szerint 2010 el?tt Málta és Ciprus kivételével várhatóan egyetlen további állam sem válik az eurózóna tagjává. Ez azért érdekes, mert a változásokkal küszköd? közép- és kelet-európai országok sokáig küzdöttek azért, hogy bekerülhessenek az exkluzívnak számító euróklubba. Most inkább úgy t?nik, hogy az „EU-fória” lassan „EU-fóbiának” enged teret, hiszen sok állam maga el?tt tolja a belépésre irányadó dátumot és az EU-intézmények érdekl?dése is lankad, ami a pénzügyi unió kib?vítését illeti. 2006 májusában az EU Litvániának az eurózónához történ? csatlakozási kérelmét utasította el; ezt követ?en Észtország jelentette be, hogy a 2008-ra megcélzott belépés tarthatatlan. Október végén Csehország kormánya mondott le a 2010-es dátumról, két héttel kés?bb pedig Lengyelország pénzügyminisztere jelentette be a 2010-es dátum tarthatatlanságát. Magyarország esetében a GDP 10%-át kitev? államháztartási hiány miatt pedig legalább 2013-ra kitolódik az euró bevezetése.

A kis balti állam elutasítása sok jelöltben elkeseredettséget váltott ki. Litvánia, mely mindenképpen a pénzügyi unió tagja kívánt válni, a maastrichti kritériumok közül számosat teljesített, az infláció kivételével, mely határértékét 0,06 százalékponttal haladta meg. Az EU államf?inek ez nem volt elég, nemleges döntésüket azzal indokolták, hogy az inflációs ráta meghaladja azt a szintet, melyet a fenntartható konvergencia megbízható mértékének lehet nevezni.

A hat kelet-európai ország protestálása sem rendítette meg Brüsszelt, ugyanis a bizottság, az Európai Központi Bank és a legtöbb pénzügyminiszter attól tart, hogy Litvánia esete precedenst teremthetne. A balti államok úgy érzik, diszkriminálják ?ket. Az EU Olaszország, Belgium vagy Görögország esetében sokkal nagyvonalúbb volt, pedig ezek az országok az államadósság vagy az államháztartást tekintve Litvániához képest lényegesen súlyosabb problémákkal küzdöttek. 2004-ben még az is kiderült, hogy Görögország annak köszönhet?en lett a pénzügyi unió tagja, hogy meghamisította államadósságra vonatkozó adatait.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány