Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az igazság a reklámszektorral kapcsolatban
The Truth About Advertising
Economist, November 23, 2006


Mi az, ami oly értékessé teszi a Google-t? E héten az internetes keres? részvényárfolyama 500 dollár fölé emelkedett, mellyel 150 millió dollár fölé kúszott a vállalat piaci értéke. A befektet?k magabiztossága els?sorban a cég internetes reklámok területén lév? dominanciájára vezethet? vissza, mely szektorban jelenleg 27 milliárd dollár mozog, és várhatóan 2010-re 61 milliárd fog forogni. Szakért?k úgy vélik, hogy az internetes reklámok hosszabb távon a világ reklámkiadásainak 20 százalékát fogják kitenni. Tehát a b?vülés igazi évei még hátra vannak. Ezt a rózsás jöv?t azonban komoly veszély fenyegeti, hacsak a vezet? internetes vállalatok, így többek között a Google, nem lépnek föl az interneten garázdálkodó csalókkal szemben.

A gond ugyanis az, hogy a világhálón megjelen? reklámok jelent?s hányada komoly aggályokat vet föl. Egyes amerikai ügyvédi irodák például 30 dollárt fizetnek azért, ha valaki rákattint egy reklámra, mely akkor ugrik el?, mikor rákeres a „mesothelioma” szóra, egy azbeszt által kiváltott betegségre. Végül is elég hatékony módja annak, hogy célzottan keressük meg az érintett, kártérítési perre, és esetleg annak vaskos költségeinek megtérítésére hajlamos gyanútlan „áldozatokat”.

Mint ez a példa is mutatja, sajnos nagyon egyszer? megtalálni a rendszerben a kiskapukat. De a hirdetésekre való kattintások szerinti elszámoláson alapuló reklámozás esetében annak a lehet?sége is fennáll, hogy a konkurencia honlapján található hirdetésekre kattintva könnyen megterhelhetjük annak büdzséjét. Egyes becslések szerint a reklámok látogatásának 10 százalékát ilyen szándékok vezérlik, mások szerint ez az arány csaknem 50 százalék. Így a Yahoo! és a Google azzal fenyegetnek, hogy visszafogják internetes reklámokra fordított kiadásaikat mindaddig, míg a szektorban a szabályozások és az átláthatóság színvonala nem kerül számottev? növelésre.

Bizonyos mértékig ezek egy éppen burjánzó gazdaság szokásos gyermekbetegségei. Hasonló gondok merültek fel annak idején a televíziózással kapcsolatban is. Miután az els? televíziós reklámokat levetítették 1941-ben, a hirdet?k mindenképpen tudni szerették volna, hány szempár tapadt a képerny?kre. El?ször a tévétársaságok vonakodtak megosztani velük ezt az információt, majd az 50-es, 60-as évek jogi szabályozásai megteremtették ennek a civilizált körülményeit. Ezt a példát alkalmazva a Yahoo! és a Google a tettek mezejére kíván lépni, és célja, hogy 2007 közepére felvázolják az internetes reklámpiac szabályozásának ütemtervét. A szabályok lefektetése mellett azonban a vállalatoknak az is a feladata lenne, hogy olyan rendszereket fejlesszenek ki, melyek kevésbé sebezhet?ek a csalással szemben. De ezek a rendszerek is éppúgy új szabályokat igényelnének. Így a feladat nem egyszer?. De ha az internetes nagyvállalatok nem képesek azt a szolgáltatást nyújtani, amit a hirdet?k megkívánnak, akkor ez utóbbiak minden bizonnyal találnak más megjelenési felületet. És ha a reklámokból származó bevételek visszaesnek, mi lesz a Google 150 milliárd dolláros piaci értékével?





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány