Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A tehetségek nyomában
The Talent Hunt
By Jessi Hampel & Aili McConnon
Business Week, October 9, 2006


A technika megszállottjai els?sorban a Mozilla által kibocsátott Firefox böngész?t használják, mely védelmet nyújt a világhálón áramló legtöbb vírussal szemben, a mainstream Amerika még nem fogadta el a terméket. Hogyan lenne képes a Mozilla a hozzáért?k által elismert innovációjával piaci sikertörténetet írni? Így múlt tavasszal a Mozilla felkereste a Stanford Egyetemet, de nem a business school (B-school) ajtaján kopogtatott, hanem az egyetemen m?köd? design intézethez (D-school) fordult. A kurzust részben a Stanford professzorai, részben vállal ati vezet?k tartották. Minden diák egy csoportba került, melynek tagjai között volt egy B-school tanuló, egy informatikus és egy termékfejleszt?. Az egyes csoportok feladata egy üzleti stratégia kidolgozása volt a Mozilla számára.

A probléma megközelítésében komoly eltérés mutatkozott a D-school és a B-school hallgatói között. Miközben egy B-schoolos a piaci trendekre és pénzügyi elemzésekre összpontosítva állt volna el? a javaslatával, addig a D-schoolos a fogyasztóból indult ki, az etnográfia és a vállalati menedzsment legfrissebb eszközeinek felhasználásával állított össze egy üzleti tervet. A csoportok B-schoolos tagjai minden bizonnyal megálltak volna, amint megtalálták az els? jónak ígérkez? tervet, míg a D-schoolos a lehetséges végs? nyertesek párhuzamos futtatásával igyekezett megtalálni a legmegfelel?bbet. Így született az egyik ötlet, a Firefoxies.com, mely egy olyan társasági webes felületet biztosított, ahol a felhasználók fényképeket tesznek föl, és szavazhatnak a barátok által készített más képekre. A használat feltétele: a Firefox böngész? letöltése és alkalmazása. A honlap látogatói közül eddig 30 százalék meg is tette ezt.

Ez a megközelítés egyre népszer?bb a vezet? vállalatok körében. Egyre több üzletág Indiába és Kínába történ? kihelyezésével a vállalatok számára versenyképességük fenntartása érdekében az innováció els?dleges szerepet játszik. Ezen szükséglet pedig a design alapú gondolkodást a vállalati kultúra legkeresettebb „cikkévé” teszi. Egykoron a tervezés, a vezetési módszerek, a technológia voltak e kultúrának a kulcsszavai, amiket mára felváltott a antropológia, a kreativitás és a fogyasztóközpontúság. E változás óriási versenyfutást eredményez a vállalatok körében a tehetségek felkutatására, ami pedig a design-schoolok jelent?sségét értékeli fel. Ezek azok az iskolák, melyek elvonatkoztatnak a már létez? opciók elemzését?l, és újak megalkotása felé fordulnak.

Hogy mi jellemzi a legjobb D-schoolokat és design programokat? El?ször is az, hogy multidiszciplináris tudással való felvértezettséggel kecsegtetnek. Másodszor, hogy ötvözik a business-schoolok és a hagyományos design programok legjobb tulajdonságait. Harmadszor pedig az, hogy az itt végzettek magasan kiemelkednek kortársaik közül. A megszerzett tudás rendkívül széles spektrumú, így a megfelel? elképzelések gyakorlatba való átültetéséhez szükséges képességekkel vannak felvértezve. A legtöbb vállalat szervezetében találunk multidiszciplináris teameket. De hogy mindez egyetlen ember fejében összpontosuljon? Ez a design-schoolok vonzerejének és hirtelen magasra szök? renoméjának kulcsa.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány