Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Fantáziagazdaság
The Imagination Economy
By Geoffrey Colvin
Fortune, July 10, 2006


Az amerikai gazdaság ma olyan történelmi problémákkal néz szembe, amelyek megoldása dönt? hatással lesz menedzserekre, befektet?kre, politikusokra és különösen a munkavállalókra. A különös tény az, hogy bár az Egyesült Államok gazdasága gyors ütemben növekszik, a munkanélküliség alacsony, a termelékenység szintén tartósan emelked? tendenciát mutat, közben a bérek ugyanazon a szinten vannak, mint 2000-ben. Komoly a gond, mert az amerikai siker központi eleme mindig is az életszínvonal kiszámítható növekedése volt, különösen a jó periódusokban. Ha a jelenlegi stagnálás tartósnak bizonyul, az hosszabb távon gazdasági, majd politikai válsághoz vezethet.

A leginkább logikus megoldás a tudományba és technológiába – az amerikai gazdaság alapjaiba – folyó nagyobb forrásbevonás lenne. Bush elnök legutóbbi, az államok helyzetér?l tartott beszédében nem véletlenül jelentette be az „Amerikai Versenyképességi Kezdeményezést”, amely a reáltudományok népszer?sítésén keresztül növeli az innováció szerepét a gazdasági életben. Természetesen ezen el?irányzaton túl számtalan más koncepció is létezik a kérdésben – többek között olyan is, amely az egész vitát alapjaiban hibásnak tartja. Eszerint a tudományra és technológiára helyezett hangsúly egyet jelent a vereséggel. A teória képvisel?i úgy tartják, hogy az értékteremtés alapjai a logika és a lineáris tudományok irányából áttev?dtek az intuitív, nemlineáris kreativitásra. Egyszer?bben: a szület? érték egyre kevésbé az eddig megszokott mérce szerint ítélhet? meg.

Az els? illusztris példának az új teória képvisel?i az iPodot tekintik. Az Apple cég rendkívül népszer? zenelejátszója minden hasonló terméknél sokszorosan népszer?bb, pedig mp3-lejátszók régóta vannak már a piacon. Az iPod különlegessége tehát nem valamiféle technológiai újításban rejlik – egyszer?en abban, hogy termékükhöz egy különleges designból, egy tetszet?s megjelenés? szoftverb?l és egy ehhez kapcsolódó internetes zeneletölt? helyb?l álló rendszert hoztak létre. Az egész szisztémát pedig egy újszer?, „cool” arculattal vezették be a köztudatba. Az eredmény? Az mp3-as piac (beleértve a lejátszókészülékeket és az internetes letöltési piacot) 75%-a; mindez pedig egy már régen ismert alaptechnológiával, ám minden korábbinál több kreativitással.

Valóban ez a modell (melyhez hasonlónak tekinthetjük még többek között a Starbucks kávéházlánc stratégiáját is) lenne a jöv? üzleti sikereinek kulcsa? Hiszen a hagyományos gazdasági logika több, mint 300 éven át uralta a történelmet. Ha tényleg a készségekre alapozó kreativitás válik dönt? jelent?ség?vé, az csupán keveseknek biztosíthat megélhetést. Mi lesz akkor azokkal a milliókkal, akik ma Amerika gyáraiban vagy a multik háttérhivatalaiban keresik kenyerüket? Megállapíthatjuk, hogy a gazdaság tekintetében az emberiség mindig meglehet?sen rövidlátó volt. Alig 30 évvel ezel?tt még képtelenségnek tartották, hogy egyszer majd termékek helyett a szolgáltatásokon alapul a termelékenység. Senki sem álmodott olyan vezet? szakmákról, mint a forrásoptimalizáló, a webdesigner vagy a nanotechnológus. „Nem jó, ha beszorítjuk látókörünket a jelenbe, mert ezzel korlátozzuk kreativitásunkat is” – állapítja meg Daniel Pink. „Folyamatosan alábecsüljük az emberi találékonyságot: a jöv? olyan iparágakon és szakmákon alapszik majd, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni” – teszi hozzá, s igaza van.

Amerikának ezért sincs ideje a kétségbeesésre. Az Egyesült Államok érezhet?en lemarad a tudományban? Nincs ok pánikra, ha közben elég jól szuperál a kreativitás, a játék, a humor a design területén. Ahhoz, hogy a jövedelmek növekedését továbbra is fenntartsuk, az amerikai munkavállalóknak kreatívnak kell lenniük.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány