Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Feszültségek Koreában
Tensions en Corée
Ignacio Ramonet
Le Monde Diplomatique, octobre 2006


Miután Észak-Korea július 5-én hét rakétát – amelyek között szerepelt egy Taepodong-2-esé is, mely elméletileg képes elérni az Egyesült Államokat, de töltete a másik hathoz hasonlóan a japán tengerben landolt – l?tt ki, hirtelen elmélyült a viszály a koreai félszigeten. Pedig egy éve, 2005. szeptember 19-én, Pyongyang elkötelezte magát amellett, hogy felhagy nukleáris katonai programjával. A Hatok tárgyalásának során (Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Egyesült Államok, Japán, Oroszország) nagy reménnyel fogadták a döntést, de els?sorban Dél-Korea.

1990, a demokrácia kezdete óta Szöul els?sorban északi szomszédjával ápolgatta kapcsolatát. Nagy fordulatot jelentett Kim Dae-jung látogatása Pyongyanghoz, és a 2000. június 15-én aláírt közös nyilatkozat az északi kollégával, Kim Jong-illel. A déli hatóságok bíztak a tárgyalásokban, az üzletekben; a közös érdekek fejl?désében annak érdekében, hogy a két ország közt ne legyenek egyenl?tlenségek; bíztak abban, hogy elkerülik a konfliktusokat, és bíztak egy esetleges újraegyesítésben. Azóta a kereskedelmi forgalom meghaladta az egymillió dollárt, amivel Dél-Korea Kína után Pyongyang második számú partnerévé vált. A 38. szélességi kört?l északra, Kaesongban egy speciális gazdasági zónát hoztak létre. Déli vállalatok telepedtek le, melyek kb. 8000 északit alkalmaztak. Az állandó akadályok ellenére a két fél a Szöul–Pyongyang vasút újraindításán is dolgozik.

A helyzet akkor kezdett súlyosbodni a tavalyi egyezmény után, mikor az amerikai államkincstár pénzügyi lépéseket hagyott jóvá Pyongyang ellen olyan ürüggyel, hogy egy makaói (Kína) bank, a Banco Delta Asia pénzt mos Észak-Korea megbízásával – amit viszont egy nemzetközi vizsgálat sem bizonyított. Washingtontól rettegve, a bank februárban 24 millió észak-koreai kézben lév? dollárt fagyasztott le, Pyongyang már nem volt hajlandó tárgyalni a Hatokkal, újra kinyilvánította nukleárisfegyver-birtoklási jogát, és nem túl népszer? próbalövéseket hajtott végre július 5-én. Észak-Korea szerint az Egyesült Államok kormánya nem keres diplomatikus megoldást, hanem egyetlen célt t?z ki maga elé: a kormány megváltoztatását. Dél-Koreában a hatóságok egy része osztja ezt az véleményt.

Kim Dae-jung exelnök szeptember 14-én helytelenítette a rakétakilövéseket, de úgy gondolja, Washington nem tesz semmit annak érdekében, hogy lecsillapítsa a hangulatot. Szerinte az amerikai neokonzervatívok nem akarnak békét ezen a területen. Dogmatikusak, és nem védik meg az Egyesült Államok érdekeit, mint ahogy azt William Clinton tette, aki a békés párbeszédet támogatta. A mostani USA szerinte csak a szankciókkal él, melyek nem m?ködtek sem Kubában, sem Irakban, sem Afganisztánban, sem Iránban. Nyomást gyakorolnak Tokióra, hogy utóbbi is szankciókkal éljen (Tokió 2006. szeptember 19-én új pénzügyi szankciókat vezetett be Pyongyang ellen; befagyasztotta az Észak-Koreába folyó pénzt), ami pedig csak elmélyíti a regionális viszályt.

Szeptember 15-i washingtoni látogatásán a dél-koreai elnök, Roh Moo-hyun, akinek vigyáznia kell viszonyára nagy amerikai szövetségesével (Szöul számít Washingtonra abban, hogy támogatja Ban Ki-moon, Dél- Korea külügyminiszterének ENSZ-ben való f?titkári jelöltségét) kinyilvánította: újra katonai parancsjogot követel háború esetére, illetve több id?t, hogy megtárgyalják az Egyesült Államokkal folytatandó szabad kereskedelmi programot, végül elutasította a szankciók növelését Észak-Korea ellen.

Ebben az esetben Szöul nem engedne a washingtoni nyomásnak, és meg szeretné ?rizni döntési önállóságát. Mint ahogyan Kim Dae-jung is kijelentette: nem szeretnének egy Vietnamhoz hasonló er?szakos újraegyesítést; de olyan rombolót sem, amely Németországra emlékeztet; csupán azt, hogy Amerika hagyja ?ket a saját lassú és békés tempójukban haladni, hogy végül eljussanak egy örömteli újraegyesüléshez.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány