Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kína szünetet tart
China Takes a Break
By Clay Chandler
Fortune, October 16, 2006


Henry Paulson meleg fogadtatásban részesült, mikor új tisztségében, mint az Egyesült Államok Kincstárának vezet?je, a múlt hónapban Kínába látogatott. De miközben Pekingben a vörös kárpitot készítették el? a Goldman Sachs egykori guruja számára, más befektet?k alól épp kihúzni készültek azt. Az el?z? héten hirdettek fizetési haladékot minden külföldi nyereségre az ország t?zsdéin. A kínai hatóságok célja ezzel az volt, hogy segítsék a kínai pénzügyi intézményeket az egyre élez?d? versenyben. A külföldi vállalatvezet?k ezt annak a folyamatnak az újabb jeleként értelmezték, hogy az ország vissza kívánja fogni a külföldi befektetések mértékét, melyekre több mint egy évtizeden át oly nagymértékben számítottak.

Ez év eleje óta kínai hivatalok számos külföldi befektet?t utasítottak vissza, így a Citigroup ajánlatát a Guangdong Fejlesztési Bank tulajdonjogának 85 százalékos részesedésére, vagy a Carlyle Goupe 375 milliárd dolláros terveit a Xugong Építkezési Szervezet részvényeinek 85 százalékára. Emellett az állam egyre nagyobb nyomást gyakorol a külföldi vállalatokra, hogy engedélyezzék a kínai munkások állam által ellen?rzött szakszervezetekbe való tömörülését. Augusztusban pedig új szabályozást vezettek be, mely megkövetelte a külföldi befektet?kt?l, hogy minden tranzakciót bejegyeztessenek a kínai Kereskedelmi Minisztériumban, melyek eredményeképpen „kulcságazatokban” m?köd? vállalatok fölött meger?södik a külföldi irányítás, és melyek érintik az ország gazdasági biztonságát.

A kínai vezet?k minden bizonnyal úgy érzik, megengedhetik maguknak, hogy változtassanak a külföldi befektet?kkel szemben eddig alkalmazott politikájukon. Miközben a gazdaság továbbra is évi tíz százalék fölött növekszik, egyre inkább azon fáradoznak, hogy visszafogják a külföldi befektetéseket, ahelyett, hogy tovább ösztönöznék azokat. A magas exportszintnek köszönhet?en – Kína tavaly rekordmérték? 202 milliárd dolláros kereskedelmi aktívumot halmozott föl az Egyesült Államokkal szemben, ami idén várhatóan tovább fog n?ni – az ország b?velkedik a dollárban. Peking külföldi valutatartaléka, mely így is a legnagyobb a világon, a következ? hónapokban várhatóan el fogja érni az 1 billió dolláros mértéket.

Kína az elmúlt két évben külföldi m?köd?t?ke befektetés (FDI) formájában 120 milliárd dollárt fogadott be gazdaságába, és továbbra is Ázsia els? számú befektetési célországa. 2006 januárja és augusztusa között 37,2 milliárd dollárnyi FDI érkezett az országba, ami 2,1 százalékos csökkenés az el?z? év ugyanezen periódusához képest. Ha 2005 és 2006 augusztusát vesszük az összehasonlítás alapjául, akkor a csökkenés 8,5 százalékos. A szakért?k a jelenség folytatódásával számolnak, miközben kiemelik, Kínában azért továbbra is fontosnak tartják a külföldi befektetéseket.

Az új jelenség fontos változásra hívja fel a figyelmet. A Teng Hsziao-ping által ösztönzött külföldi t?kebefogadás politikája volt az, amely a 90-es évek folyamán kiutat mutatott a maoizmus izolacionizmusából és szegénységéb?l. E politikát utódja is lelkesen követte. A jelenlegi elnök, Hu Csin-tao populista politikája már kevesebb haszonnal kecsegtet a külföldi vállalatok számára.

David Li, a Csinghua Egyetem közgazdásza szerint a külföldi befektet?kkel szembeni keményebb magatartás nem más, mint a gazdasági érettség els? jele. Véleménye szerint Kínában mára kialakult a hazai vállalatok egy bázisa, melyek már elég er?sek ahhoz, hogy versenybe tudjanak szállni a külföldi óriásokkal. Azonban Hu populizmusa a protekcionizmus, a xenofóbia meger?södését is hozta egyes körökben. A MIT politológia professzora, Yasheng Huang szerint az FDI mértékének csökkenésével csak romlik az ország helyzete. A kínai gazdasági modell hibája szerinte ugyanis nem az, hogy túl nagy mértékben fogadta be a nemzetközi t?két, hanem az, „hogy Kína oly módon nyitotta ki kapuit a külföldi m?köd? t?ke árama el?tt, hogy azzal hátrányosan diszkriminálta a hazai magánszektort”. Szerinte az ország versenyképessége növelésének kulcsa nem az, hogy szigorúbb szabályok közé szorítják a külföldi befektet?ket, hanem hogy csökkentenek a hazai vállalatokra nehezed? korlátozások nyomásán.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány