Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

John McCain David Cameronról
John McCain: Why I’m Backing Cameron
An interview by Matthey d'Ancona
The Spectacor, 30 September 2006


A 2008-as amerikai elnökválasztás talán legesélyesebb republikánus jelöltaspiránsa, az arizonai szenátor John McCain a közelmúltban a brit Konzervatív Párt kongresszusának vezérszónoka volt. Beszédében kijelentette: a fiatal szigetországi pártvezér David Cameron determinált rá, hogy ? legyen a toryk Kennedyje.

Cameron mindössze egyéves volt 1967 októberében, amikor McCain gépe lezuhant Hanoi felett, és hadifogságba esett Vietnamban. Közel négy évtizeddel kés?bb útjaik most keresztezik egymást: mindketten arra készülnek, hogy országaik els? számú vezet?jévé váljanak egy konzervatív végrehajtó hatalom élén. A szenátor a következ? elnökjelölt-választás egyik legf?bb favoritjának számít a Republikánus Pártban – 2008-ig pedig minden bizonnyal még ki kell építenie kapcsolatait Gordon Brownnal, a brit miniszterelnökség munkáspárti várományosával is. McCain mégis úgy gondolta, hogy korán leteszi a garast a konzervatívok ifjú titánja mellett. Miért? „Kedvelem fiatalságát és hajlandóságát arra, hogy konzervatív politikákon érvényesítsen új ötleteket és irányelveket. Cameron új színt hoz a politikai palettára” – vallja a ma még nem hivatalos elnökaspiráns.

Valójában nem is olyan nehéz rájönni, honnan ez az intenzív szimpátia: a republikánusok liberális vonalához sorolt McCain társadalmi kérdésekben (pl. melegjogok terén) elfoglalt szabadelv? álláspontjának köszönhet?en nem számíthat a keményvonalas konzervatív jobboldal teljes kör? támogatására, így az egyetlen út, ha tudatosan szélesíti liberális szimpatizánsainak táborát. Ezt szolgálhatta az üvegházhatás kapcsán Joe Lieberman demokrata szenátorral közösen benyújtott törvényjavaslata, együttm?ködése a szintén t?sgyökeres baloldali Ted Kennedyvel, és most a tengerentúli szabadelv? konzervatív vezet?vel kialakított kapcsolata is.

„Valóban sok hasonlóságot látok Cameron és az én törekvéseim között. A brit és az amerikai jobboldal nagy kihívása is az, hogy a jelenleginél többet tegyünk a közép megnyeréséért. Meg?rizni alapvetéseinket és elveinket, miközben szimpatikussá tesszük politikánkat a még független szavazó számára is” – magyarázza a szenátor (aki egyébként az Egyesült Államokban még a regisztrált demokrata szavazók között is a legnépszer?bb potenciális elnökjelöltnek számít – a szerk.).

McCain saját bevallása szerint fiatal korából leginkább JFK rá gyakorolt hatására emlékszik: bár ? maga napjainkban a Republikánus Pártban politizál, az egykori elnök fiatalsága és dinamizmusa éveken át leny?gözte. Nem t?nik hát teljesen hiteltelen véleménynek, ha most ? hasonlítja Cameront Kennedyhez: ez az az imidzs, melyt?l a munkáspárti kampányf?nökök a legjobban rettegnek a szigetországban. A tengerentúli szenátor kongresszusi beszédével mindenesetre a t?le telhet? legnagyobb segítséget nyújtotta Cameronnak, hogy beváltsa a hozzá f?zött reményeket. Ironikus, hogy a pár héttel ezel?tti munkáspárti kongresszuson Bill Clinton szólalt fel Tony Blair immár leköszönésre készül? miniszterelnököt méltatva. Amikor McCainnak megemlítettem: jobb is, ha az ember mellett nem az el?z?, hanem a következ? elnök mond támogatóbeszédet, nyersen kuncogni kezdett. Ebb?l tudhatjuk: bár hivatalosan még nem jelentette be, Amerikának e vietnami h?se hamarosan újra harcba száll. Ha pedig gy?z, nincs okunk félteni az amerikai–brit szövetséget.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány