Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A globalizáció csodái
The Miracles of Globalization
Martin Wolf: Why Globalization Works – recenzió
By Arvind Panagariya
Foreign Policy, September/October 2004


A nyolcvanas évek óta számos bizonyíték látott napvilágot arra vonatkozólag, hogy az export-orientált gazdaság sokkal szerencsésebb megoldást jelent, mint a protekcionista. El?bbi vezet ugyanis gazdasági növekedéshez.

Ez az evidencia két kutatási project során vált végleg nyilvánvalóvá. Egyrészt az OECD projektje (Ian Little és mások), másrészt pedig a Nemzeti Gazdaságkutató Iroda kutatása (NBER, Jagdish Bhagwati).

Amennyiben a fejl?d? országok megfogadják ezen kutatások eredményeit (tanácsaikat), s rátérnek az export-orientált gazdasági vezérlés útjára, ez az elmélet dönt? és végleges gy?zelmet könyvelhet el a protekcionizmus fölött. A protekcionizmus ugyanakkor nem jelent könnyen legy?zhet? ellenfelet. A következ? évtizedekben példáknak, hibás döntést hozó országoknak kell igazolniuk a protekcionizmus elméletének helytelenségét. Erre –a protekcionista, sokszor anti-globalistáknak nevezett csoportok és törekvések terjedését látva- van esély.

Martin Wolf könyve számos témában szolgál új információkkal és nem kevésbé néz?pontokkal az „els? globalizációtól” (1870-1914) kezdve napjainkig. Ám a legfontosabb rész kétséget kizáróan a negyedik, melyben Wolf a szabad piac elleni elméleteket vizsgálja és kritizálja. Azokhoz szólva, akik a nemzetgazdaságok 80-as évekt?l bekövetkez? nyitására panaszkodnak, Wolf pontokba szedve felsorolja Kína és India tapasztalatait. Melyekr?l –nem nehéz kitalálni- nem éppen a globális gazdaság hátrányainak tünetei ütnek vissza az olvasóra. A szerz? megállapítja, hogy ilyen tömegeknek és ekkora tempóban a történelem során soha nem emelkedett az életszínvonala, mint az említett két országban a gazdaság liberalizációjának eredményeként.

Aki csodálkozig Wolf globalizációpárti eszmefuttatásán, meg fog lep?dni, amikor a szerz? elismeri, hogy a gazdag országok –nyílt gazdaságukkal párhuzamosan- valóban képmutató magatartást tanúsítanak. Nem is akárhol és akármiben, de a WTO-beli érdekérvényesítés során –s ebben nincs vita az anti-globalisták és Wolf tézisei között. A szerz? elítéli a jómódú országokat, amiért kirívóan magas akadályokat állítanak a szegény országokból érkez? exporttal szemben (a szerz? aláhúzza az USÁ-hoz és Franciaországhoz kapcsolódó példákat).

A globalizáció-kritikák további sarkalatos pontjai a multinacionális vállalatok. Ennek okaként az alacsony bérszínvonalon tartott munkaer?t emlegetik leggyakrabban. Wolf szerint a kérdés az, ha valóban elviselhetetlen környezeti- és bér-körülmények jellemzik a multinacionális cégek szegény országokba telepített gyárait, miért dolgoznak a helybeliek lankadatlanul ezeknek a vállalatoknak? A foglalkoztatottság helyenként akár 50%-kal n?tt ezekben a szegény régiókban, amely vitán fel?l a lakosság életszínvonalának emelkedését eredményezi.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány