Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Könny? zöldnek lenni
It’s Easy Being Green
By Daniel Esty
Forbes Magazine, October 2, 2006


A környezetbarát stratégia a cégek számára napjaink legdivatosabb kezdeményezése, melyt?l hatalmas profitokat vártak. A folyamat zászlóshajója a General Electric által meghirdetett ökológiai kampány. Lee Scott, a Wall-Mart vezérigazgatója a hipermarketláncot a világ természetes eredet? termékeinek legnagyobb terjeszt?jévé kívánja változtatni. De kisebb cégek is beálltak a sorba. A Coleman Natural Meet antibiotikum-mentes hústermékeinek igyekszik piacokat találni.

De lassan a testtel! Miközben a költségek lefaragásának, a kockázat csökkentésének, új termékek bevezetésének és új fogyasztók szerzésének a lehet?sége fennáll, nem minden zöld kezdeményezés jövedelmez?. Valójában négyéves intervallumot átölel? felmérésünk arra szolgáltat bizonyítékul, hogy számos hasonló környezetbarát stratégia jutott cs?dbe. Könyvünk megírásához (Green to Gold: how Smart Companies Use Envirnmental Strategies to Innovate, Create Value, and Build a Competitive Adventage) több tucat vállalat több száz vezet?jével készítettünk interjút, akik stratégiájuk hátterér?l, veszteségeikr?l és nyereségeikr?l számoltak be.

Még a zöld üzlet legsikeresebbjeinek is többször komoly nehézségei akadtak. A 3M „polution prevention pays” (kifizet?d? szennyezésmegel?zés) kampányával például dollármilliókat nyert, a vállalat azonban a 90-es évek közepére zsákutcába jutott. Kifejlesztették a post-iteket, melyekr?l utólag kiderült, hogy káros vegyi anyagokat bocsátanak ki. Livio DeSimone vezérigazgató azonnal visszahívta a terméket, újabb fejlesztésbe kezdtek. Hat év múlva álltak el? egy a vállalat környezetbarát arculatának megfelel? fejlesztéssel, a késedelem azonban több tízmillió dollár kiesést okozott.

Más zöld kezdeményezéseknek értelmük sem volt. A Ford Motor például 2 milliárd dollárt fektetett be River Rouge-i gyárának átalakítására, hogy a világ legzöldebb gyárával büszkélkedhessenek. Még a tet?t is befüvesítették. Azonban a Ford esetében a problémát nem igazán a gyárak környezeti szennyezése jelenti, hanem az autók gázkibocsátása.

Nem szabad lebecsülni a fogyasztók magatartásának megváltoztatásának költségeit sem. Az Unilever koncentrált mosószer eladásával próbálkozott a csomagolásból ered? hulladék lecsökkentésére, azonban azzal kellett szembesülniük, hogy a vásárlók úgy vélték, ezután kevesebbet kapnak pénzükért. A Starbucks viszont felméréseket végzett jelenleg is használt kávéspohara bevezetése el?tt. El?ször terveztek egy környezetbarát h?álló papírpoharat, majd kiszámolták, hogy ha a fogyasztóknak csupán 10 százaléka is ragaszkodna a régi pohárhoz, a hulladék mennyisége növekedne. Így a fogyasztói igények el?tt meghajolva a középutat választotta, és megjelent jelenleg is használt poharával.

Sok esetben az is kifizet?d?, hogy a marketingben vegyítjük az árat és a min?séget kiemel? stratégiát az extra környezetbarát szolgáltatások és termékek patronálásával. Mint ahogyan azt a Toyota tette a Prius esetében. Számos lehet?ség létezik, hogy zöld kezdeményezésekkel nagy nyereséget könyvelhessünk el. Ehhez azonban kell egy jó térkép, mely megmutatja a föld alatt rejl? aknákat.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány