Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Három ok a gazdasági NATO mellett
Drei Gründe für eine Nato der Wirtschaft
von Gabor Steingart
Der Spiegel, 14. September 2006


Bár ötven éven át sokan vitatták, ma már világos: a NATO nélkül nem lenne szabad Európa. Ha a nyugati védelmi szövetség annak idején nem kérkedett volna hadi erejével, a kommunizmus nemhogy nem omlott volna össze, de akár nyugat felé is terjedhetett volna. A jólétért folyó világháborúban is hasonló választ kell adnunk, bár Európa és Amerika Ázsiával még nem került tettleges konfliktusba, s?t: valahányszor a nyugati világ képvisel?i ötletlopással, környezetszennyezéssel és az emberi jogok megsértésével vádolják az ázsiaiakat, ?k mindig kedvesen válaszolnak. Az ázsiaiak a világtörténelem legbarátságosabb támadói.

Fegyverük a sztoikus kitartás: a saját érdekükben mindent megtesznek, mások érdekeit figyelmen kívül hagyják. Az ázsiai piacgazdaságra valójában a „termeszállam” elnevezés illene. „Annyi szabadságot, amennyit muszáj, annyi kollektívet, amennyi lehetséges” – ez az irányítás alapelve. Kína számunkra sötét nagyhatalom: nem érezzük, hogy ?k mit éreznek; nem tudjuk, mit gondolnak; és fogalmunk sincs, mit terveznek. A nyugati értékekre fittyet hánynak: bár nagy tiszteletben tartják a természetet, mégis kiaknázzák; a gyerekmunkát egyszerre elítélik és megt?rik; a nyugati találmányok védelmére számos törvényt hoznak, de betartatni már nem szándékoznak ?ket. Nyitottnak kellene lennünk velük szemben, de sajnos a szabad kereskedelemben túl sok kárt okoznak nekünk. Mivel nincs bíró, aki betartatná a szabályokat, a Nyugatnak is keményebb játékra kell rátérnie.

Ahogyan annak idején a NATO választ jelentett a katonai fenyegetettségre, úgy biztosíthatná most egy transzatlanti szabadkereskedelmi térség a Nyugat gazdaságának védelmét. Az EU és az USA – esetleg Kanada is – együttesen meger?síthetné piaci hatalmát. Az emberiség 13%-a és a mai világgazdasági er? 60%-a ma már nem csupán árukat akar termelni és fogyasztani, hanem értékeket szeretne kínálni és támogatni. Egy ilyen együttm?ködés politikai, gazdasági és stratégiai szempontból is nagyon el?nyös lenne. Amerika és Európa közelebb kerülne egymáshoz; a bels? piac a befektet?knek és a munkavállalóknak egyaránt kedvezne, és gazdasági növekedést indukálna; a Távol-Kelet pedig világos üzenetet kapna: a Nyugatot továbbra is érdekli az ár, de ugyanolyan fontos számára az áru létrejöttének körülménye.

Így a szabadkereskedelmi térség befelé szabadságot jelentene, és bátorságot adna a lakóinak, míg kifelé védelmet jelentene azokkal szemben, akik értékeit lábbal tiporják. Ezzel a lépéssel jóvá lehetne tenni az Uniónak azt a hibáját, hogy a küls? határain mindeddig szolgaian járt el, a tagállami el?jogokat pedig semmibe vette. „Értékekre épül? jólét” – ez lenne a térség célja. Maga Henry Kissinger, az amerikai külpolitika atyja is arra biztatja a nyugati kormányzati vezet?ket, hogy legyenek bátrak, és tegyenek konkrét lépéseket a szabadkereskedelmi térség létrehozására.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány