Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A hiba, mint a siker kulcsa
How Failure Breeds Success
By Jena McGregor
Business Week, July 10, 2006


Hallott már valaha a Choglitról, az OK Sodáról, vagy netán a Surge-r?l? Nem csodálom, hogy nem, hiszen mindegyikük rövid élet? márkanév volt, mely képtelen volt állni a versenyt az üdít?ital-piacon a Coca Colával szemben. A hiba nem t?nik igazán olyan témának, amivel Neville Isdell elnök-vezérigazgató szívesen büszkélkedne a Coca Cola befektet?i el?tt. Isdell azonban épp ezt tette áprilisban, a cég éves közgy?lésén. „Lesznek hibák” – mondta a tömegnek. „Minél több kockázatot vállalunk, ezt el kell fogadnunk, mint a megújulási folyamat immanens részét.” A cég befektet?it arra figyelmeztetni, hogy a jöv?ben számítaniuk kell a hibákra olyan, mintha szélvihart jósolnánk az atlantaiaknak július kell?s közepén. Isdell azonban fontosnak tartja, hogy a vállalat nagyobb kockázatot vállaljon, ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy tudassa az alkalmazottakkal és a részvényesekkel, hogy szemet huny az elkerülhetetlenül bekövetkez? hibák felett. Ez az egyetlen módja annak, hogy megváltoztassa a Coke hagyományosan kockázatkerül? üzleti kultúráját.

Ez azonban a mai körülmények között egyetlen vállalatnál sem egyszer? feladat. Évek költségracionalizáló vállalti konszolidációja után, növekv? állásbizonytalanság közepette az alkalmazottak többsége nem mer nagyobb kockázatot vállalni. Mindehhez vegyük hozzá a vállalti menedzsment egyéni elbírálási rendszereit, mely minden alkalmazottól zökken?mentes munkavégzést kíván, és beláthatjuk, hogy nem egyszer? a feladat, amit a legtöbb vezet? cég kit?zött maga elé. Pedig a hibázás rendkívül fontos a kísérletezés szempontjából. S?t, létfontosságú. Végül is épp ez az, amiért oly kemény dió úttör? innovációs kezdeményezéssel el?állni. Jól m?köd?, hatékony és gyors szervezeti háttér szükséges hozzá; hogy valami szokványosat tegyünk: Felmérjünk, kísérletezünk, néha kudarcot valljunk, majd újra kezdjük.

Természetesen nem minden hiba éri meg az áldozatot. Némelyek nem utalnak többre, csak arra, hogy ez egy rossz ötlet, erre tovább nem szabad haladni. Azonban e sz?r?n számos kit?n? ötlet is fennakadhat, mely csupán kisebb módosításokat igényel. Ilyen például a CueCat, a marketingesek vágyálma, mely képes beolvasni a magazinok és újságok hirdetésein szerepl? webcímeket, így az olvasónak nem kell vesz?dnie azok bepötyögésével.

Az intelligens hibák fölött – azok, melyek már hamar felbukkannak, olcsón kezelhet?k, és számottev? új információt nyújtanak a vásárlóközönséget illet?en – nem pusztán csak szemet kellene hunyni. Ösztönözni kellene azok elkövetését. „A vállalatoknak leginkább abban kell kiemelked?en jól teljesíteni, hogy megtanulják menedzselni a hibákat, hogy a mesterei lehessenek a konstruktív, hamar felismerhet?, és olcsón helyrehozható téves döntéseknek” – mondja Scott Anthony, az Innosight tanácsadó cég ügyvezet? igazgatója.

Jónak lenni a hibázásban persze nem jelent szervezeti anarchiát a vállalton belül. Azt jelenti, hogy a vállalati vezet?k megteremtik a kockázatvállalásra ösztönz? üzleti és munkakörülményeket, és a cég különböz? részlegei között a legfrissebb tapasztalatok cseréjét ösztönözve biztosítják a zökken?mentes információáramlást. Azt jelenti, hogy küls?knek is betekintést nyernek egy vállalti projekt kiértékelésébe, annak múltbéli tapasztalataiba. Azt jelenti, hogy id?t szakítanak a múlt hibáinak kielemzésére, nem csupán el?re tekintenek. Mint ahogyan a Dartmouth College-on m?köd? Tuck School of Business professzora, a 10 alapszabálya stratégiai innovátorok számára (10 Rules of Strategic Innovators) cím? könyv szerz?je, Chris Trimble fogalmaz: „Hogyan is lennél képes tanulni, ha nem vizsgálod meg a múltadat?”









© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány