Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Wikipedia: a méhkas
The Hive
By Marshall Poe
The Atlantic Monthly, September 2006


Tévedhetnek-e lelkes internetfelhasználók tízezrei? Ez még kérdés. Az azonban már nem, hogy a Wikipedia a közösségi tudás eddigi legnagyobb történelmi vállalkozását jelenti. Ha valaki (akit e rendszer szerz?i minden bizonnyal végtelenül tájékozatlannak tartanának) nem tudná: a Wikipedia egy online enciklopédia. Ám közel sem abban az értelemben, ahogy annak idején Diderot elképzelte e fogalmat: szakért?k saját területükr?l írott összefoglalóik gy?jteményeként. A Wikipedia lényege, hogy bárkit bármir?l írásra késztessen. Szabadon írhatók és szerkeszthet?k a szócikkek, lehet?ség van egy szócikk törlésének javaslatára is.

A világszerte lelkesen író internetez?knek köszönhet?en a Wikipedia mára rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a „kollaboratív tudás” valaha ismert legjelent?sebb fóruma legyen. S?t, általánosságban is a világ legnagyobb volumen? közösségi projektje lehet. Ma lexikonnak egyedül az angol nyelv? verziója több mint egymillió szócikkel rendelkezik, és a Wikipedia a világ egyik leglátogatottabb honlapja. Gondoltuk volna akár csak két évtizeddel ezel?tt, hogy önkéntes, szervezetlen amat?rök tömege belátható id?n belül bármi ehhez fogható értéket létrehozhat? Hiszen régóta úgy hittük, az ember ingyen nem is képes sem magas termelékenységre, sem pedig min?ségi teljesítményre.

Két fiatalember, Jimmy Wales és Larry Sanger is tudta ezt, amikor 1999-ben létrehozták a világ els? on-line enciklopédiáját. Ma már milliónyi „wikipédista” vesz részt kezdeményezésükben. Amerika informatikai sikertörténeteihez hasonlóan itt is két, az 1970-es években született egyetemista nagy ötletér?l van szó. Annak idején egy videojátékról készítettek minden felhasználó számára hozzáférhet? és szerkeszthet?, on-line leírást, melynek rohamosan növekv? népszer?sége szélesebb koncepciók kidolgozása felé terelte ?ket. Az 1990-es évek elején olyan elektronikus levelez?listát indítottak filozófiai kérdésekben, amelyben a cirkuláló hozzászólásokat a tagok szabadon szerkeszthették, finomíthatták. Mivel a komoly (akár tudományos) témák ellenére a rendszerben nem az egyetemi el?adók „félelmetes” leveg?je uralkodott, valamint rendelkezésre állt az anonimitás lehet?sége is, a felhasználók ötleteit és kezdeményez?készségét semmi sem gátolta. A levelez?lista akkori karbantartója, a kés?bbi Wikipedia-alapító Welles már ekkor eldöntötte: „a cél csak egy nyíltabb internet megteremtése lehet”. Egy csupán néhány megkötéssel alátámasztott rendszer, melyben bárki részt vehet, s a méltatlan hangnemet mell?zve bármir?l, bármit leírhat. Az 1990-es évek közepén már széles kör? ismertségre tett szert a szintén amerikai Yahoo, amely igazodási pontokat kínált az újdonságnak számító „civil” interneten történ? eligazodáshoz. A „web káoszának demokratikusabbá tétele” közösségi tudásbázisok létrehozására ösztönözte az informatikus fiatalokat – bár az el?futárnak számító portálok még fizet?s szolgáltatásként m?ködtek. 1999-ben Wales ehelyett el?bb egy pályázatok útján szerkeszthet?, majd egyre inkább egy egyszer? önkéntességre épül? on-line enciklopédia rendszerét kezdte kidolgozni. A projekthez 2000-ben sikerült befektet?ket találni, és az ötletgazdához csatlakoztak els? „alkalmazottai” is, köztük az enciklopédia m?fajának fiatal szakért?i, rendszerfejleszt?k és kreatív menedzserek.

A Wikipedia mai formájában 2001-t?l létezik a világhálón, az els? hat hónap alatt tizenötezer szócikk született. Az alapítók a rendszer egyik kiemelt menüpontjában ekkor tartották fontosnak felhívni a figyelmet, hogy ez az enciklopédia NEM tudományos igény? és NEM forrásgy?jtemény – ám a világon minden másra szabadon használható. A wikipédistákat pedig a rendszer olyan interaktív tanácsokkal látja el, melyek segítik az elfogulatlan, tényekre épül? tudásanyag létrehozását minden új szócikk készítése közben. Az emberi történelem során folyamatos vita dúl arról, mit tekinthetünk valódi tudásnak, s mit nem: hogy melyek a tudás valódi strandardjai. A Wikipedia – amelyben mindenki által hallható hangot adhatunk véleményünknek, ám a folyamatba a többi felhasználó is hasonlóképp beleszólhat – lehet?ség rá, hogy minderr?l közösen döntsünk.







© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány