Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Felemelked? óriások
Emerging Giants
By Pete Engardio
Business Week, July 31, 2006


Az új feltörekv? multinacionális vállalatok hullámát látva, melyek kihívást jelentenek és egyben új lehet?ségeket kínálnak a már régóta ismert globális szerepl?k számára, úgy t?nik, hogy a globalizáció folyamata körbe ért. Az új kihívók els? látásra olyan valószín?tlen országokból kerülnek ki, mint Brazília, Kína, India, Oroszország, s?t Egyiptom vagy Dél-Afrika. Teljes ágazatokat forgatnak föl, a mez?gazdasági nehézgépgyártástól a háztartási eszközök el?állításán és a repül?gépiparon keresztül a telekommunikációig, felborítva a globális versengés eddig ismert szabályait. Szemben a japán és koreai vállalatokkal, melyek kezdetben a hazai protekcionizmus és az otthoni piacokon szerzett magas profitréseknek köszönhet?en vaskosodtak meg, hogy aztán így léphessenek a nemzetközi színtérre, e cégeknek kemény versenykörülmények között kellett helyt állniuk a hazai piacokon, ahol a helyi riválisok mellett a t?keer?s nemzetközi vállatok is er?teljes konkurenciát jelentettek. E vállalatok a verseny eredményeképpen kialakított árpolitikájuknak köszönhetik meger?södésüket. Az indiai gyógyszergyártók például gyakran 1-2 százalékát kérik a hazai piacokon annak, amit például az amerikaiaknak kell megfizetniük. Észak-afrikai, brazil vagy indiai mobiltelefon-szolgáltatók pennys percdíjat számolnak föl. És mégis szárnyalnak ilyen körülmények között is: az egyiptomi mobilszolgáltató, az Orascom 49 százalékos, az indiai nehézgépgyártó Mahindra 81 százalékos profitnövekményt regisztrálhatott az elmúlt évben.

Persze vannak már régebb óta ismert márkanevek is, mint a Lenovo Group, a kínai számítógépgyártó, az indiai Infosys vagy a Tata Consultancy Services. E vállalatok azonban csak a felfutás els? hullámának képvisel?i. A mexikói América Móvil lehet a világ legnagyobb mobilszolgáltatója, mely már ma is több mint 100 millió el?fizet?vel rendelkezik. A brazil Embraer nemrégiben vette át a 3. helyet a kanadai Bombardiert?l a világ legnagyobb repül?gépgyártóinak sorában, uralva a közepes méret? gépek piacát. Mások a fejl?d? világban lév? bázisaikat használják ugródeszkának a világpiaci pozíciók er?sítésében. „Leny?göz?, mily mérték? fejl?désen mentek keresztül az elmúlt években a fejl?d? országok vállalatai” – mondja Harold L. Sirkin a Boston Consulting Group (BCG) igazgatóhelyettese, akik nemrégiben adtak közre 12 fejl?d? ország 3000 vállalatának helyzetét elemz? tanulmányukat. Ebben a BCG 100 vállalatról írja azt, hogy ágazatok és piacok átalakítására képes világszerte A száz vállalat együttesen 715 milliárd dolláros bevétellel, és félbillió dolláros vagyon fölött rendelkezik. Az elmúlt négy évben évi 24 százalékos ütemben növekedtek.

Mi teszi e vállalatokat a globális verseny esélyes szerepl?ivé? Egyrészt a feltörekv? piacok széles beterítése, az olcsó munkaer?höz, ingatlanhoz, nyersanyagokhoz és er?forrásokhoz való könny? hozzáférés lehet?sége. Persze nem csupán alacsony termelési költségeiknek köszönhetik sikerüket. Emellett ugyanis magas innovációs készséget mutatnak és kit?n? menedzsmenttel rendelkeznek, hatékony piackutatás folytatnak, és így a kereslet követelményeihez igazodó új termékek piacra dobásában sorozatosan megel?zik vetélytársaikat. Az amerikai vállalatok természetesen nem el?ször találják szemben magukat új vetélytársakkal. Az 1960-as és 70-es években jelentek meg a világpiacon az olyan nyugat-európai nagyvállalatok, mint az Unilever, a Philips, a Siemens vagy a Volkswagen. Aztán jöttek a japán és koreai vállalatok, majd a 90-es években a tajvani elektronikai konglomerátumok. Ellenben az amerikai vállalatvezet?k minden alkalommal résen voltak, és a legjobbak mindig képesnek mutatkoztak az alkalmazkodásra, melynek következményeképpen er?sebbek lettek, mint valaha. A mostani hullám azonban számos aspektusában különbözik a korábbiaktól. Az új vetélytársak egyszerre több országból érkeznek, különböz?, jól kidolgozott üzleti stratégiák seregét felsorakoztatva. Emellett olyan országok jelentik hátterüket, melyek a rohamos fejl?dés ellenére még mindig rendkívül szegények, viszont népességük rohamos ütemben növekszik. A Goldman, Sachs & Co. El?rejelzései szerint a következ? két évtizedben Kínában, Indiában, Brazíliában és Oroszországban a népesség 225 millió, évi 15 ezer dollár fölötti keresettel rendelkez? fogyasztóval fog növekedni (ez több mint Németország és Japán lakossága együttvéve). Így egyes el?rejelzések szerint 2010-re a világ 1,2 milliárd új mobiltelefon-el?fizet?jének 86 százalékát a fejl?d? országok adják majd, 2030-ra pedig a világ autóeladásainak 69 százalékát itt fogják lebonyolítani (a fejl?d? országok részesedése a világ autóeladásaiból jelenleg 26 százalék).

Milyen választ adhatnak erre a nyugati vállalatok? El?ször is el kellene kezdeniük tisztelni újonnan érkezett vetélytársaikat. Ezután dönthetnek úgy, megvédik eddig megszerzett pozícióikat, és sem a hazai sem külföldi piacokon nem engednek érvényesülési felületet a fejl?d? országokból érkez? új kihívóknak. Aztán dönthetnek a vállalati fúzió, a felvásárlás alternatíva mellett is. Bármit is választanak, azzal tisztában kell lenniük, hogy leáldozott az a kor, amikor mit sem téve arra várjanak egy feltörekv? piac beérésére, hogy aztán bekebelezhessék az ottani felkészületlen gazdasági szerepl?ket. „Ha nem lépsz be ezekre a piacokra, nem csupán egy kit?n? esélyt szalasztasz el, de elvágod magad az ottani versenyb?l fakadó ösztönz? er?t?l is, mely cégedet folyamatos innovációra készteti” – véli a Michigan University menedzsment stratégája, C. K. Prahalad. „Így nem leszel képes felvenni a versenyt e vetélytársaiddal, mikor azok már a te piacaid ajtaján dörömbölnek.” Egy cég akár a konfrontációt, akár a kollaborálást választja, az új multinacionális vállalatok ágazatról ágazatra felforgatják a globális verseny játékszabályait.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány