Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az 1931. évi németországi dupla válság
The German Twin Crisis of 1931
By Isabel Schnabel
The Journal of Economic History, September 2004


A németországi iker krízis akkor tette hidegre a német gazdaságot példátlan hevességgel, amikor az egyébként is mély recesszióban betegeskedett, több mint négymillió ember veszítette el az állását és folyamatosan n?tt a politikai feszültség, az országon belül és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt. A német bankok heteken át a lakossági betétek tömeges kimentését tapasztalták, amely pozícióik drasztikus leromlását eredményezte.


A krízis a második legnagyobb német bank, a Danatbank cs?djével tet?zött, és általános pénzpiaci pánikot okozott. Nem sokkal kés?bb a Reichbank (nemzeti bank) felfüggesztette a német Márka szabad átválthatóságát aranyba, és véget vetett az arany standard mértékének Németországban. Ett?l kezd?d?en hosszú heteken át a német fizetési rendszer rendkívül korlátozott skálán m?ködött. A külföldi hitelez?kkel folytatott tárgyalások a nemzeti adósság kifizetése terén haladékot eredményeztek. A következ? hetekben az ország teljes mértékben fizetésképtelenné vált a külföldi hitelez?k irányába.


A válság nyilvánvalóvá tette egy új bankfelügyelet és bankszektori törvény meghozatalának szükségességét, amelyek az egyik legszigorúbban szabályozott szektorrá tették a bankokét Németországban. A valódi stabilitás azonban még a második világháborút követ?en is csak hosszú id? után jöhetett újra létre. Az 1931-es német eseményekhez kísértetiesen hasonló folyamatok aztán az 1990-es évek skandináv és ázsiai krízisei során is megismétl?dtek, s éppen ez adja az akkori folyamatok mai áttekintésének aktualitását.


1931 májusában a sorra nyilvánosságra kerül? politikai és pénzügyi rossz hírek egymást múlták felül. A domináns témákat a Danatbank és a Nordwolle (akkoriban az ország legjelent?sebb textilipari cége – a szerk.) helyzetének megoldása, másrészr?l a financiális krízis adták. Minden érintett intézmény esetében a külföldi betétesek gyors spekulációkba és vagyonmentési kísérletekbe kezdtek. Mindezekkel párhuzamosan, ezeket tet?zve alakult a politikai, parlamentáris krízis, amely ugyanakkor a Reichbank helyzetére is dönt? hatással volt.


A központi pénzintézet fenntartotta szigorát, miközben az aranyfedezet 59,5 százalékról 48,8%-ra esett kevesebb mint fél hónap alatt, mely meggy?zte a Reichbankot, hogy 2 százalékponttal emelje a diszkont rátát. Ezzel egyidej?leg a bankok tovább szenvedtek a pénzbetétek kivonásától, és a központi pénzintézet kénytelen volt nagy összeg? számlák sorát diszkontálni, hogy átláthatóan tartsa a bankszektort.


Mindeközben az aranymérték 40-ra süllyedt, és a Reichsbank újabb diszkont szigorítási csomagok mellett döntött (ezek azonban csak Berlinen kívül léptek érvénybe). Ezek lényege az volt, hogy biztosítsa a külföldi hitelez?ket, akikhez els?sorban köthet?ek voltak a nagy bankintézetek hitelei, s akik most érdekeltségeik kimentésén gondolkodtak. A Danabank cs?djét követ?en a Reichbank kialakította a külföldi szövetségesekt?l érkez? támogatások fogadórendszerét, valamint biztosította a cs?dbe jutott pénzintézet összes betétesét abban a reményben, hogy a válság nem terjed át más bankokra.


Ekkor már azonban kés? volt, a teljes bankszektori pánik valamivel még meg is el?zte a Danabank esetét, és a többi pénzintézet is sorra jelentette be saját m?ködésképtelenségét – a nagyobbak közül a Dresner Bank bizonyult a legsúlyosabb esetnek.








© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány