Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Nyugdíj: gondoljuk át
Repenser les pensions
Claude Allegre
L’Express International, semaine du 1 au 7 juin 2006


Manapság mindenki a nyugdíjakról beszél, és arról, hogy ideje lenne megreformálni egy olyan rendszert, amely sokak szerint nem képes sokáig fennmaradni. Arról beszélnek, hogy az átlagéletkor folyamatosan n?, ahogy a nyugdíjasok száma is, ezzel pedig az aktívak és a nyugdíjasok aránya csökken és egyenl?tlenedik a nyugdíjrendszer, amelyben az aktívak fizetik a nyugdíjasokat. Ezt szeretnék átalakítani, méghozzá t?késítéssel: a fiatal generációktól várják el, hogy ne sajnálják fizetni a saját nyugdíjukat, mikor eljön annak ideje. Ez a hozzáállás azonban teljes mértékben nélkülözi azt a modern gazdasági m?ködést, amely a pénzen és a szolgáltatásokon alapul. Nem más, mint egy merev és téves látomás.

Egyrészt a nyugdíjasok is fogyasztók, így a nyugdíjak nagyrészt visszaforgatódnak a gazdaságba. Vagyis a növekedést szolgálják. Másrészt hogyha az átlagéletkor növekszik, az azt jelenti, hogy egy adott korban a fiziológiai öregedés csökken. Ezt a biológiai tényt figyelembe véve azt mondhatjuk tehát, hogy az aktív népesség is b?vül, amely ugye csak a hasznunkra válhat. De ha az aktívokat arra kérnénk, hogy nyugdíjukat t?késítéssel készítsék el?, gyakorlatilag csökkentenénk ezzel a fogyasztást, bumeránghatást gyakorolva a növekedésre, mely csak a bankok és a biztosítók javait szolgálná.

Persze, ha azt szeretnénk, hogy a rendszer tökéletesen m?ködjön, el kell érnünk a teljes foglalkoztatottságot. Ez lehetséges Franciaország számára, amely a világ ötödik legnagyobb gazdasága. De ahhoz, hogy legy?zzük a munkanélküliséget, nem célszer? 19. századi, rég elavult gazdasági elméleteket felhasználni. Az id?sek számának gyarapodását kezeljük úgy, mint népességünk növekedését.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány