Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Két formálódó demokrácia megpróbáltatásai
Tribulations of Two Emerging Democracies
By Lee Kuan Yew
Forbes Magazine, June 19, 2006


Irak hónapokkal ezel?tt megválasztott parlamentje csak mostanra volt képes megegyezésre jutni a nemzeti egységkormány miniszterelnökének személyét illet?en. Az irakiaknak történelmük során nem sok lehet?ségük volt megtanulni, mit is jelent igazából a demokrácia m?ködésének egyik alapköve, a politikai kompromisszum. Az oszmán elnyomás alatt a szunniták fennhatósága érvényesült a régió síita és kurd lakossága felett. 2005 decemberében a síiták szerezték meg a parlamenti többséget, és nem voltak hajlandók hozzájárulásukat adni Ibrahim al-Dzsafari kormányf?i kinevezéséhez, amit a másik két népcsoport viszont támogatott. Végül a feleknek sikerült megállapodniuk a síita Nori Kamel al-Maliki személyben, akinek komoly er?feszítésébe kerül, hogy az er?szak berekesztése érdekében – már ha ez egyáltalán elérhet? – együtt tartsa ezen nyugtalan politikai er?ket. Irak politikai fejl?désének egy olyan nehéz fázison kell átmennie, melyet minden formálódó demokrácia átélt: megtanulni a kompromisszumkötés m?vészetét, hogy nincs mindig lehet?ség az ideálisnak tartott célkit?zések elérésére.

Thaiföldnek, egy másik formálódó demokráciának, hasonló problémákkal kell szembenéznie. Thaksin Shinawatra miniszterelnök és pártja, a Thai Rak Thai (TRT) a 2005 eleji választásokon meggy?z? parlamenti többséget szerzett, azonban egy évvel kés?bb, masszív utcai tüntetések össztüzében, mandátuma meger?sítése érdekében újabb választások kiírására kényszerült. Tehette mindezt nagy nyugalommal, hiszen az ellenzék bangkoki és más nagyvárosi bázisával szemben a TRT maga mögött tudhatta a vidéket, mely biztos gy?zelmet ígért. Így az ellenzéki pártok a választások bojkottálása mellett döntöttek. A bangkoki establishment zsigerb?l gy?löli Thaksint. Diktátornak tartják, aki zárójelbe teszi az alapvet? emberi jogokat, a sajtószabadságot és szemet huny kormánya korrupciós ügyletei felett. Az ellenzéki Demokrata Párt elnökhelyettese szerint Thaksin teljesen felforgatta a kormányzati szervek m?ködését, és beengedte oda a korrupciót. Jaruvan Maintaka, a Thaiföld-szerte rettegett korrupcióellenes auditor szerint a miniszterelnök és kollégái rendkívül kifinomult és eszes korrupciós technikákat dolgoztak ki. „A jelenlegi adminisztráció a korrupciót és a politikai favorizmust törvényes szintre emelte, így senki nem szólhat ellene semmit”. Thaksint viszont mégis úgy tartják számon, mint aki fejl?désnek indította a vidéket, akinek egészségügyi, iparprivatizációs és infrastrukturális fejlesztési programjai vezettek az ország egészséges gazdasági helyzetéhez.

Április 2-án pártja 57 százalékos gy?zelmet szerzett az újonnan kiírt választásokon, az utcai tüntetések mégsem értek véget. A helyzet megoldására Thaksin audienciát kért az ország nagyra becsült uralkodójától, Bhumibol Adulyadejt?l. A találkozó után Thaksin azonnal lemondott, az uralkodó pedig felszólította a legfels?bb bíróságot a probléma orvoslására, aki megsemmisítette a választások eredményét. A jöv? kormányai komoly figyelmeztetést kaptak: a polgárok ereje mára részévé vált Thaiföld demokratizálódásának.

Irak széles, jól képzett középosztályi réteggel rendelkezik. Azonban a legutóbbi választásokon e réteg szavazatait a saját biztonságuk utáni vágy határozta meg, így dönt?en saját szektájuk milíciájára adták voksukat. Ezzel adhat magyarázatot arra, hogy a szekuláris pártok, így Ahmed Chalabi is, miért szerepelt ilyen rosszul a választásokon. Irakban a demokrácia kialakítása jóval nehezebb lesz, mint bárhol a világon. Ugyanis ha a kompromisszum nem m?ködik, az ellenvélemény nem utcai demonstrációk, hanem az újabb er?szakhullám kitörésével tud a felszínre törni (a szunnita milíciák részér?l). Irak viszonylagos stabilitása mindenkinek érdekében áll, még ha egészében a demokratikus alapelvek nem is teljesülnek. November folyamán mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Britannia szeretne további csapatokat kivonni Irakból. És akkor az országnak magának kell rendet tenni törzsi, etnikai, vallási ellentétei között, mégpedig saját határai között.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány