Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A felkel? nap árnyékában
The Rising Sun Leaves Some Japanese in the Shade
Economist, June 17, 2006


Japán vagyonosai és nélkülöz?i között egyre elkeseredettebb vita kibontakozásának lehetünk szemtanúi a parlamentben, a napilapok hasábjain, a különböz? televíziós show-m?sorokban. Történik mindez egy olyan országban, mely identitásának szerves részét képezi a társadalmi egyenl?ség mítosza. A vezet? konzervatívok és a baloldal képvisel?i nem csupán a képzetlen munkaer?t kiszipolyozó globalizáció számlájára írják a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék szélesedését, de a strukturális reformokat és deregulációt hirdet? miniszterelnököt, Koidzumi Dzsunicsirót és pártját, a liberális demokratákat is hibáztatják miatta. Az évek folyamán a vállalatok, melyek egykoron védelmezték dolgozóik érdekeit, szól az érvelés, mára már lényegesen könnyebben használják ki ?ket, sokszor egyszer?en visszamin?sítik dolgozóikat az alkalmi munkavállalói kategóriába, mely jóval kisebb költségeket ró rájuk. Ez els?sorban a fiatal, frissen végzett diplomásokat érintette, akik jelent?s hányada képtelen volt teljes munkaid?s állásban elhelyezkedni.

A téma Koidzumi szeptembert?l megüresed? posztjáért folyó versenyben minden bizonnyal központi szerepet tölt be, így érdemes közelebbr?l megvizsgálni a kérdést. Mindegy, milyen mutatót alkalmazunk, a tendencia világosan kirajzolódik: a jövedelmi egyenl?tlenség Japánban a 80-as évek elejét?l kezdve folyamatosan növekszik. Mindez oda vezetett, hogy az egykoron a skandináv államokhoz hasonlatos jövedelmi homogenitást mutató országot mára az egyik legegyenl?tlenebb jövedelemelosztással bíró fejlett gazdaságként kell számon tartanunk, melyet csak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország el?z meg. Fumio Ohtake, az Oszakai Egyetem professzora szerint a mutatók torzulása Japán öreged? társadalmának statisztikai mellékhatásaként értelmezhet?. Ugyanis a jövedelmek egyenl?tlensége leginkább az id?sebb generáció tagjai körében figyelhet? meg, mivel míg egyesek csekély nyugdíjakkal vonulnak vissza, addig számos szenior vállalati menedzser munkaviszonyának utolsó éveiben komoly fizetésemelést könyvelhet el, mely nyugdíjas éveinek juttatásait is felfelé hajtja. Az id?sek társadalmi hányadának és a korcsoportban tetten érhet? egyenl?tlenség növekedése így természetszer?leg az össztársadalmi mutatókban multiplikálódva jelentkezik, és nagyobb súllyal esik latba, mint a fiatalok körében tapasztalható egyenl?tlenség. Viszont az elmúlt években a 30 év alattiak körében is hasonló tendenciák tapasztalhatók, ami magyarázható a munkanélküliség és a részid?ben foglalkoztatottak számának növekedésével.

Az elmúlt évtizedben a munkaer?-piaci rugalmasság egyre szélesebb térnyerése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a japán vállalatok le tudják építeni korábbi adósságállományukat, mára rekordméret? profitokat felhalmozva. E vállalatok valójában egyre több alkalmazottat foglalkoztatnak, túlnyomó többségüket ráadásul teljes munkaid?ben (ez év áprilisára a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 260 ezerrel csökkent). A Recruit közvetít?i vállalat nemrégiben közzétett felmérése szerint a frissen végzettek 60 százaléka utasította vissza az els? állásajánlatot egy jobb pozíció reményében. A fiatalok magasabb foglalkoztatása felé mutató trendeknek mérsékelnie kell a jövedelmi különbségeket. Azonban ha Japán számára tényleg fontos az egyenl?sítés, akkor semmiképp sem kerülheti el a jövedelmek újraelosztásáról szóló vita napirendre t?zését.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány