Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Versenyhátrány a lógó cip?f?z? miatt
The Shoelace Handicap
Economist, 20 July, 2006


Volt id?, amikor az „új Európa” magasabb rend?nek érezhette magát az „öreg Európánál”. 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásuk el?tt Közép-Európa nyolc posztkommunista országában a versenypolitikától az élelmiszer higiéniai el?írásokig szinte minden területet érint? átfogó politikai és gazdasági reformok mentek végbe. Jobb- és baloldali kormányok egységes elkötelezettséget mutattak a mihamarabbi uniós csatlakozás iránt. A külpolitika terén is ugyanilyen aktivitást mutattak, békefenntartó csapatokat küldtek a Balkánra, támogatták az Egyesült Államok iraki és afganisztáni misszióit.

E reformkedv néhol még ma is tetten érhet?. A gazdasági növekedés továbbra is leny?göz? az új tagállamok körében, más területeken azonban stagnálás, ha nem visszafejl?dés tapasztalható. A reform lendülete alábbhagyott. Ez alól talán egyedül Románia a kivétel, mely Bulgáriával együtt várhatóan 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. A többi közép-európai országban viszont a politikai gyengeség t?nik alapvet?nek. Csehországban a nemrégiben megrendezésre került választások eredményeképpen egyik politikai er? sem képes kormányt alakítani. Észtország, Lettország és Szlovénia mind óvatos kormánykoalíciókat tudhat magáénak, melyek inkább a hatalom gyümölcseib?l kívánják egymást részesíteni, minthogy hosszú távú reformokban gondolkozzanak. Lengyelország és Szlovákia kormányaiban pedig széls?séges elemek is szerephez jutottak. Egyedül Magyarországon vannak mainstream politikai er?k hatalmon, azonban épp ez az ország t?nik a legkevésbé stabilnak a régióban: folyamatosan hízó államadósság, ingatag kötvény- és valutapiacok.

A térség országai egy csapat futó képét festik, akiknek lóg a cip?f?z?jük, így bármikor bekövetkezhet egy baleset. Észtország és Lettország a túlzottan gyors gazdasági növekedés káros hatásaitól kell, hogy tartson – els?re kellemes problémának hangzik, azonban ez is magában rejti a válság veszélyét. A gazdaság leh?tésére kit?n? módszer lenne a munkaer?piac megnyitása, erre azonban egyik ország vezetése sem hajlandó. Litvánia és Csehország a politikai fragmentáció problémájával küzd. Egyik ország sem képes egy életképes kormány kiállítására. Ezzel szemben Szlovákiában és Lengyelországban épp az a probléma, hogy túl er?s a kormány. A külpolitikai aktivitás sem a régi. Az Amerika-pártiság lelkesedése alábbhagyott és elmulasztották az újabb vízió felvázolását. Pedig olyan kérdésekben kellene egyértelm? és határozott álláspontot képviselni, mint az energiabiztonság vagy az orosz gazdasági terjeszkedés a térségben.

A rossz kormányzás pedig számos veszéllyel fenyeget. Napirenden van a schengeni és az eurózónához történ? csatlakozás elhalasztása, mivel a jelentkez? országok egyszer?en nem képesek teljesíteni a követelményeket. Másrészr?l Közép-Európa gazdaságainak ki kell tartaniuk a reformok mellett, mivel a bérek fokozatos felzárkózásának köszönhet?en nem élvezhetik örökké az olcsó és szakképzett munkaer?ben rejl? lehet?ségeket. Már megjelentek az országok, ahol ugyanazt a munkát hajlandóak még olcsóbban elvégezni: Romániában és Bulgáriában a régióban, Indiában vagy Kínában a világ távolabbi részein. A hangsúlyokat a min?ségi termelésre, a rugalmasságra és az innovációra kellene fektetni, ehhez azonban rendkívül csekély az a K+F kiadásokra félretett összeg, melyekkel ezen országok operálnak. Közép-Európa egyetemei még a nem túl magas európai normákhoz viszonyítva is túlzsúfoltak, színvonaluk középszer?.

De a legrosszabb, hogy az instabil és populista kormányok vezette országok nem éppen fényezik az EU b?vítési politikájának cégérét. Az amúgy is ódzkodó nyugat-európai szavazópolgár ennek láttán azt fogja mondani, hogyan támogassa az unió további b?vítését? Nem valószín?, hogy megteszi. A közép-európai országok teljesítménye nem csupán a múlt b?vítési körei kapcsán érzett keser?séget növeli nyugati szavazóiban, de a jöv? b?vítéseivel kapcsolatban is ellenérzést kelt.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány