Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

„Ukrán Margaret Thatcher akarok lenni”
I Want to Be Ukraine’s Margareth Thatcher
By Allister Heath
The Spectacor, 27 May 2006


Az imádók hadának ? a narancsos hercegn?, az ukrán forradalom múzsája, a világ legcsinosabb politikusa. Még kritikusai is elismerik, hogy ukrán paraszti hagyományok szerint font, fejét koronaként övez? tincsei, és mindig divatos megjelenése szürreális küls?t kölcsönöz Julia Timosenkó számára, akit valahol a Csillagok háborúja Leia hercegn?je és Lady Diana között helyeznek el. Leny?göz? megjelenésének köszönhet?en világszerte ikonná vált, mikor az ukrán narancsos forradalom napjaiban megjelent a pulpituson a tömegek el?tt, majd rövid ideig országa miniszterelnöke lett. A Forbes magazin szerint Condolezza Rice és Wu Yi, a kínai elnökhelyettes után Timosenkó a világ harmadik legbefolyásosabb asszonya, aki a márciusi választások után a koalíciós tárgyalások függvényében ismét visszakerülhet Ukrajna miniszterelnöki székébe.

Beszélgetésünkre londoni látogatása adott alkalmat, mely során egy kérdést mindenképp fel szerettem volna tenni annak a n?nek, akit minden bája ellenére Ukrajna Vas Júliájaként emlegetnek: Mit gondol Margaret Thatcherr?l? „Mindenképpen van közöttünk egyfajta szolidaritás; n?i szolidaritás” – kezdte válaszát széles, elb?völ? mosollyal. „De ennél sokkal többr?l van szó. „Csodálom er?s, egyenes természetét. S?t, afféle példaképként tekintek rá.” A két n? személyisége sok hasonlóságot rejt magában. Épp, mint Thatchert, Timosenkót vagy gy?lölik, vagy imádják, de senki sem közömbös iránta. Becsmérl?i szemében ? csupán Ukrajna minden bánatának a populista képvisel?je, egy dúsgazdag oligarcha, aki vagyonára a 90-es évek közepén az Egyesült Energiam?vek tulajdonosaként tett szert. Timosenkó csak nevetett mindezen, és további párhuzamot von Lady Thatcher és önmaga között. „Hiszem, hogy egy er?s személyiség a politikában megosztja a közösséget. Minél er?sebb valakinek a személyisége, annál széls?ségesebbek a vele kapcsolatban kialakuló pozitív és negatív érzelmek.”

2001-ben, kétéves miniszterelnök-helyettesi tevékenykedése után okirat-hamisítás és csempészés vádjával letartóztatták, majd hét hónap múlva minden vád alól tisztázva szabadon engedték. Hivatala els? éveiben baloldali beállítottságú intézkedéseivel vétette észre magát, most viszont a thatcheri gazdaságpolitika elkötelezett híve. Miniszterelnöksége alatt a Kucsma-érában kétes körülmények között privatizált állami tulajdon visszavételéért szállt harcba. Akkor a magántulajdon ellenségeként tartották számon, ma viszont azt hangsúlyozza, hogy korábbi eredeti célkit?zéseit félreértették. A múlt privatizációinak jogszer?ségét a független bírói testületnek kell eldöntenie.

Annak ellenére, hogy a narancsos forradalom a többség számára csalódásként értékelend?, Timosenkó szerint rendkívüli hasznokat hozott országa számára: „A narancsos forradalom el?tt teljes mértékben posztszovjet típusú állam képét festettük: korrupció, klánok, kiszámíthatatlanság, tehetetlenség, hatékony bírói kar és a média hiánya, abszolút egyoldalúság. Ahhoz, hogy az ember felfoghassa a forradalom igazi jelent?ségét, a saját b?rén kellett volna tapasztalnia az azt megel?z? id?szak eseményeit. A narancsos forradalom teljesen megváltoztatta Ukrajnát.”

Timosenkó most nagyszabású szabadpiacpárti programba kíván kezdeni. „Kormányzásom alatt tiszta és átlátható privatizáció folyt; ezt a folyamatot szeretnénk továbbvinni.” Privatizálni szeretné országa stratégiai iparágait, kezdve a kommunikációs szektorral, radikális adó- és vámcsökkentés mellett áll ki, el kívánja mozdítani a külföldi bankok és biztosítók elé húzott adminisztratív akadályokat, a „stabilitás és kiszámíthatóság érdekében kilátásba helyezi az igazságszolgáltatás reformját”. Timosenkó – és a nyugat – el?tt álló legnagyobb kihívás az egyoldalú orosz gázfügg?ség (Ukrajna esetében 80 százalékos). E problémáról a tavalyi év végi orosz–ukrán gázvita kapcsán úgy vélekedik, hogy országa „tiszteli Oroszországot, mint szomszédját és mint politikai partnerét, de az energiafüggetlenség prioritást élvez Ukrajna számára. Mindeddig azért nem került lezárásra a kérdés, mert a politikai szerepl?kb?l hiányzott a megfelel? politikai akarat.” Külföldi t?ke bevonásával szeretné újjáépíteni az ukrán olaj- és gázszektort, az európai energiahálózathoz kívánja csatolni országát, növelni a szén és a biztonságos nukleáris energia súlyát Ukrajna energiafogyasztásában. „Ukrajna fejl?dése ma olyan hírnévnek örvend, mint a 90-es évek közepén Csehországé vagy Lengyelországé. Számos út nyitva áll el?ttünk.”






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány