Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Egy hidegháborús nyilvántartás Románia legjobb reménysége
A Cold War Card Index Is Romania’s Best Hope
By David Rennie
The Spectacor, 20 May 2006


Az 1950-es évek Romániájában a sztálinista terror enyhülésével egyre nagyobb teret nyert a külföldi kémek elleni hajtóvadászat, melynek korai szakaszában, 1944 és 1947 között a brit bukaresti katonai misszió személyzetének egyes tagjai is áldozatul estek. Még ajtónállók és titkárok is voltak a munkatáborra ítéltek között. Kés?bb a terror eszkalálódásával már az is elég volt ahhoz, hogy az imperialista kém billogját nyomják valakire, ha rendszeresen látogatta a British Council könyvtárát. A minimális büntetés: két év csatornaásás a Feketetenger partján. Most, fél évszázaddal kés?bb Románia az Európai Unió küszöbén áll. A sztálini módszerek már a múlté, felváltotta ?ket az EU banalitásainak való megfelelés vágya, viszont Románia e téren nem teljesít túl jól. Brüsszel ugyanis a csatlakozási követelmények elégtelen teljesítése miatt a csatlakozás elhalasztását is kilátásba helyezte.

A Securitatét 16 évvel ezel?tt feloszlatták, a helyét átvev? Román Titkosszolgálat (SRI) vezet?inek nyilatkozatai szerint pedig az új szervezet állományának kevesebb mint tíz százalékát teszik ki az egykori exsecuritatésok. Mindez nagyon megindító, mindaddig, amíg ki nem derült, hogy az SRI szorgosan blokkolja az 50-es évek „brit kémeir?l” és más áldozatokról vezetett nyilvántartásokhoz való hozzáférést. Az SRI szerint ezek az akták a „nemzetközi kémkedés” besorolás alá esnek, így zárolásuk román nemzeti érdek.

A bukaresti törvényhozás azóta elfogadott egy törvényt ezen akták nyilvánosságra hozataláról. 2000-ben létrehoztak egy különleges testületet, a Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanácsot (CNSAS), mely 2,5 millió, vélhet?en a Securitate tevékenységéhez köt?d? akta megnyitását követelte. Az SRI azonban csupán 9000 aktát juttatott el a testülethez annak eddigi ötéves m?ködése folyamán. A parlamenti pártok és az egymást követ? kormányok vezet?inek kommunista vagy akár securitatés múltját ismerve nincs mit csodálkozni azon, hogy a politikai akarat hiányában a feltárás ily lassan folyik. 2004 végén egy reformpárti kormányzat került hatalomra Bukarestben, mely 2005 márciusa és novembere között 1,3 millió dokumentum kiszolgáltatására kötelezte az SRI-t, melynek következtében tonnaszám érkeztek az akták a CNSAS-hez. Ez azonban pirruszi gy?zelem volt, hiszen az iratok a nyilvántartási index nélkül érkeztek meg, mely lehetetlenné tette az archívumban való szisztematikus kutatást.

50 ezer egykori politikai bebörtönzött él ma Romániában, akik már életük alkonyán vannak, havonta kétezren távoznak az él?k sorából – mondja Constantin Ticu Dimitrescu, egykori üldözött, a CNSAS tagja. „Öregek és betegek vagyunk. Nem kapunk rendes elégtételt, hacsak nem morálisat. Azt kell látnunk, hogy azok az emberek vezetik az országot, akik egykoron részt vettek a mi és családjaink kínzásában. Ha megkapjuk a nyilvántartási indexeket, bizonyítani tudjuk ki mit tett a Securitaténál.”

Az SRI május közepén kezdi meg az indexek átadását, mely véletlenül egybeesik az Európai Bizottság Románia csatlakozási érettségér?l szóló jelentésének nyilvánosságra hozatalával. Az SRI a nemzetbiztonsági érintettségre hivatkozva még így is visszatarthat aktákat. A múlt héten az SRI beleegyezett, hogy betekintést nyerjek az archívumba, és mellém rendelte Marius-Sorin Brateanu vezér?rnagyot, az SRI titkárságának a fejét, egykori Securitate alkalmazottat, aki 1971-ben lépett be a szervezetbe, de saját bevallása szerint nem végzett kémkedési feladatokat, hanem az állomány franciaoktatásáért volt felel?s. „Már 13 kilométernyi aktát átadtunk” – mondta. „Természetesen azokat, melyek tartalma nem képezi a nemzetbiztonság tárgyát.” De mi képezi ennek a tárgyát? A törvény értelmében azok az akták, melyek a nemzetközi kémkedésre, a terrorizmusra és a KGB Románia területén folytatott tevékenységére vonatkozó információkat tartalmaznak. A vezér?rnagy elmondta, hogy az EU- és a NATO-tagok állampolgárai szabadon hozzáférhetnek a róluk készült nyilvántartásokhoz. Persze megint csak a fenti kitétellel. Sajnos ez épp azokra vonatkozik, akiket vagy akik családját nemzetközi kémkedés vádjával Romániában kivégeztek, vagy bebörtönöztek.

Ez nem csupán morális kérdés, mutat rá a fiatal történész, Claudiu-Octavian Secasiu, a CNSAS nemrégiben kinevezett vezet?je. „A bebörtönzésekkel párhuzamosan lefoglalták az érintettek vagyonát. A régi vagyont visszakövetel? családtagok pedig írásos dokumentum hiányában nem tudják az államosítás tényét bizonyítani.” A peres eljárás el?tt álló károsultak kérvényeit így az SRI azzal az indokkal utasítja el, hogy nem áll módjában kiadni a kért aktát, hiszen az nemzetbiztonsági besorolás alá esik. Hogy mennyi dokumentumot tartanak így vissza, az kérdéses. Az SRI szerint 100 ezer akta megsemmisült a forradalom alatt, miközben 300 ezer továbbra is zár alatt áll. De a CNSAS szerint 900 ezer hiányzik. Kés?bb az akták gigantikus raktárába belépve mély melankólia lett úrrá rajtam. Kísér?m, Brateanu vezér?rnagy inkább emelkedett hangulatban volt. „Most ledöntheti a mindent tudó, mindenható Securitate mítoszát. A mítoszt, hogy mindezt több százezer besúgó gy?jtötte össze, pedig csupán 14 ezren voltak.” Ezek után a tábornoknak már csak egyetlen feladata volt: mutatni egyet a még mindig titkosítás alatt álló akták közül. Ez egy 1984-ben meggyilkolt jordán diplomata anyaga volt. Sorra mutatta a fényképeket, melyeken a férfi vérbe fagyva feküdt az egyik bukaresti utcán. A gyilkos, egy palesztin diák, szabad elbocsátást nyert, visszatérhetett a palesztin területekre, mondta a vezér?rnagy. Hirtelen megvilágosodott el?ttem, mit is jelent a nemzetbiztonsági érintettség kitétel. Ez esetben nem volt másról szó, mint arab terrorizmusról, mellyel napjainkban egész Európának szembe kell néznie. A hamarosan a CNSAS kezébe kerül? index pedig számos jelenlegi politikai vezet?nek okozhat majd fejfájást. Az iratokban ott az igazság. Hamarosan mi is megismerhetjük.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány