Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Európa reformja – francia szemmel
La réforme de l’Europe
Édouard Balladur
Commentaire, Printemps 2006


Mint az köztudott, Európa válságban szenved. Tünetei is közismertek: az európai alkotmány bukása, a 2007–2013-ig tartó európai költségvetés véglegesítésének nehézségei, de kérdés az is, hogy a kontinensnek egyáltalán mi a szerepe, milyen dimenziói vannak és mik a céljai. Az unió megoldatlan viták közepette kezd tárgyalásokba Törökországgal és Horvátországgal, amikor még a földrajzi kérdések sem tisztázódtak. Ha Európa vissza szeretné szerezni hatalmát, jobb, ha szem el?tt tartja, hogy a következ? tényez?k ebben szinte egyformán fontos szerepet játszanak: a földrajzi terület, a népesség, a természeti kincsek, a politikai kapacitás és a katonai kapacitás.

Hajlamosak vagyunk ezek közül elfeledni egyet-egyet. Márpedig nem elég, ha Európa csupán méreteiben hatalmas, hiszen így nagyobb terület osztozhat a továbbra is megoldatlan problémákban. A jelenlegi krízis elég mély ahhoz, hogy azt mondhassuk, az európai alkotmány elutasítása nem okozója, hanem tünete a válságnak. A kilábaláshoz pedig intézményi, gazdasági, területi és egzisztenciális kihívásoknak kell megfelelni.


Milyen reformokra van szükség?


A sok munka ellenére – amit az új alkotmány létrehozásába fektettek – elképzelhetetlen, hogy a közeljöv?ben elfogadjanak egy alkotmányt. Bár valójában egy új intézményi szerz?désnek nagyobb hasznát vennék ma Európában. A következ? öt évben ez is nehezen valósulhat meg, de ha haladni szeretnénk, a teend?k a következ?k:

– Az intézményi reformhoz az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek általános értékekben kell megállapodniuk.

– A tagállamok beleegyezésével lehet?vé válik, hogy stabil elnökséget biztosítsunk az Európai Tanácsnak.

– Európának létre kell hoznia egy saját külügyminisztériumot.

– A Miniszterek Tanácsának tevékenységeit átláthatóbbá kell tenni.

– Biztosítani kell az európai polgárok és a nemzeti parlamentek megfelel? együttm?ködési kereteit.

– Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tagállamok (és a leend? tagállamok) földrajzi és népességi helyzetére és eszerint csoportosítani ?ket.

– Er?síteni kell Európa mozgatórugóját, az Európai Tanácsot, és ez alá érdemes rendelni az Európai Bizottságot.

– A tagállamok közti kommunikáció er?sítésre szorul.

– Minden tagállam felé szükséges a nyitottság és a szilárd kapcsolat.

– Lehet?séget kell adni arra, hogy eljárás nélkül is lehessen kezdeményezni.

A terrorizmus, a feketekereskedelem, a maffiák és az atomfenyegetettség megköveteli, hogy szigorúbban kezeljük az Európát körülvev? környezetet. Tehát a tagállamok b?vítésének késleltetése nem ideológiai alapú, hanem ésszer? ok; Európa érdekeit szolgálja. Amíg az intézményi kapacitás nem megfelel?; amíg több tagállam befogadása finanszírozhatatlan; amíg nincs megfelel? bels? koherencia, kell? biztonság, és nem utolsósorban elég akarat, nem célszer? a b?vítés. Ahhoz, hogy mindezt elérjük, valamennyi el?z? pontot teljesítenünk kell, de leginkább a tagállamok közti együttm?ködést kell meger?síteni.


Tisztánlátás, pragmatizmus, ?szinteség


Mindhárom erény szükséges ahhoz, hogy Európa egyensúlya helyreálljon. A vezet?k, és a nép tisztánlátása szükséges ahhoz, hogy belássuk: ha az unió nem reformálja meg intézményeit, csak hanyatlik egy közös politikától mentes piaccal. Pragmatizmus. Nem lehet örökké ugyanazon sablonok szerint m?ködni. Kerüljük a merevséget, mert a vége hullamerevség lesz. Végül ?szintének kell lennünk polgártársainkhoz. Nem mindig a másikat okolni a hibáinkért, hanem nyilvánvalóvá tenni: Európa legtöbb országában, így Franciaországban létfontosságúak a reformok. És ideje felfogni, hogy nem csak Európa létér?l van szó, hanem az egész világ fejl?désér?l.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány