Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Amerikai teokrácia?
American Theocracy
By A Book Recension by Jeffrey Madrick
The New York Review of Books, June 8, 2006


Az 1970-es évek elején az Egyesült Államok olajszükségleteinek egyharmadát fedezte importból. Napjainkban ez az arány megközelít?leg 60%, 2025-re pedig minden bizonnyal eléri majd a 65%-ot is. Ráadásul a világon általános az energiaigények rapid növekedése (els?sorban Kínának és Indiának köszönhet?en), ami tartósan magas árakat eredményez az amerikai fogyasztók számára is a gáztól a gyógyszeriparig szinte minden területen. Mindezeken az aggasztó problémákon mit sem segítenek a Bush-adminisztráció olyan kezdeményezései, mint például a tájvédelem alá es? alaszkai mez?k megnyitása, lévén ezek maximum 3-4%-kal csökkenthetik csak a függ?séget – a kitermelés okozta természeti kár pedig aránytalanul magas.

Éppen ez az oka annak, hogy a kongresszus nem osztozik a Fehér Ház energiapolitikai optimizmusában, a szakért?k pedig sorozatban hívják fel a figyelmet: Bush kabinetje képtelen szembenézni a legsúlyosabb problémákkal. A kritikus hangok egyik leghitelesebbike talán Kevin Phillips, a Nixon-kormányzat korábbi tisztségvisel?je, aki meglátásairól nemrég könyvet jelentetett meg. A szerz? állítja: napjaink Amerikája fényévekre van attól a szuverén és független országtól, amelynek képét önmagáról sugározza. Ám Phillips azt is leszögezi: az olajfügg?ség csupán egy az Egyesült Államok jöv?jét aláaknázó három baljós tendencia közül. A másik kett?t a radikális vallási mozgalmak befolyásában, illetve az állam gazdasági szerepvállalását propagáló lobbi növekv? befolyásában jelöli meg. 1969-es nagy port kavaró els? könyve (A növekv? republikánus többség) óta Phillips számos kötetben követte végig, ahogyan az amerikai jobboldal „mindenféle felel?sségét feladta a jöv? iránt”. Sokat mond, hogy legújabb publikációja eddig messze a legpesszimistább. Amerika elérte azt a növekedési határt, amelyet forrásai és ipari fejl?dési potenciálja lehet?vé tett, ám ezzel párhuzamosan olyan hatalmi-befolyási struktúra alakult ki, amely képtelen önmaga – így az ország – megreformálására.

Természetesen Phillips és mi is jól tudjuk: az említett három faktor bár valóban rendkívül komoly kihívás – ám nem az egyedüliek. Az Egyesült Államok számára ugyanilyen megoldatlan kérdést jelent az egyre megfizethetetlenebb magasságokba emelked? egészségügyi ellátás és oktatás, valamint a gazdaság. Utóbbi esetében ugyan történelmi csúcsokat dönt a termelékenység: a családok bevételei mégsem növekednek. Mi több: öt prosperáló esztend? után az átlagos amerikai családi kassza ma épphogy csak eléri az 1999-es szintet. Nem véletlen Phillipsnek a radikális egyházi mozgalmak befolyására, valamint a gazdasági paternalizmus növekv? igényére vonatkozó kitételeinek aktualitása sem, hiszen régi tapasztalat, hogy ezek térnyerésére rendszerint éppen a krízisid?szakokban kerül sor. Amerika mélyreható problémái tehát szorosan összefüggnek egymással.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány