Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Gazdagok és szegények: növekv? szakadék Amerikában
The Rich, the Poor and the Growing Gap Between Them
Economist, June 15th 2006


Az Egyesült Államokban a gazdagok és szegények között nagyobb a szakadék, mint bármely más fejlett országban. Az embereket ez mégsem zavarja. Ellentétben az európai társadalmi attit?dökkel, az amerikaiak inkább a tehet?sekhez szeretnének tartozni, mintsem hogy negatív érzelmeket táplálnának az irányukban. Tíz amerikaiból kilenc ma is úgy gondolja, hogy ha szegényen is indulsz, de keményen dolgozol a sikerért, az meghozza az eredményt. A nemzet polgáraiban ma is él a sokat emlegetett amerikai álom. A gazdaság pedig erre szolgáltat is némi alapot: a termelékenység 1995-t?l rohamos növekedésnek indult, s ma egy óra alatt az amerikai munkavállaló 30%-kal többet teljesít, mint tíz esztend?vel ezel?tt. 2000-t?l azonban a tendencia rohamosan lassul és differenciálódik. A megel?z? hat évben a reálbérek átlagos növekedése 6%-ot tett ki, a millennium évét?l kezdve mindössze 1%-ot. Ha a szociális garanciák (pl. egészségbiztosítás) elértéktelenedését is beleszámítjuk, az kilátás még borúsabb. Az átlagkeresetek stagnálásának súlyát a drámaian növekv? ingatlanárak is tovább növelik. A b?vül? gazdasági teljesítmény legnagyobb kedvezményezettjei a legtehet?sebb rétegek és a nagyvállalatok, akik a GDP rekordrészesedését tudhatják magukénak.

Mindennek eredményeként tíz amerikai polgárból ma maximum négy érzi úgy, hogy a gazdaság „kiváló” vagy legalábbis „jó” állapotban van. A probléma az, hogy ennek ellenére a fogyasztás tovább növekszik. Az amerikaiak akkor sem változtatnak vásárlási, beruházási, költekezési szokásainkon, ha a pénztárcájuk ezt már nem engedné meg. Ehelyett inkább hosszú távú adósságba verik magukat. Az anyagi felemelkedés csökken? esélyei ugyanakkor egyre inkább illúzióvá koptatják az amerikai álmot. Friss tanulmányok szerint az Egyesült Államokban a szül?k háttere ma inkább meghatározza egy fiatal társadalmi pályáját, mint Kanadában vagy Európában. Érdekesség ugyanakkor, hogy a tehet?s rétegek bevételei ma sokkal inkább elvégzett munkából származnak (2004-ben ez az arány 60% volt), mint korábban (1916-ban csupán 1%).

Ahogyan korábban már említettük, az amerikaiak többsége mégis a mai napig hiszi, hogy hazájában lehetséges a szabad társadalmi mobilitás. Az osztályalapú szakadást vizionáló politikusok (pl. a demokraták 2004-es alelnökjelöltje, John Edwards) csekély visszhangot tudtak csak kiváltani a szavazók körében. A polgárok ugyanis bels? okok helyett inkább küls? tényez?kre: els?sorban a szabadkereskedelem hatásaira vezetik vissza a baljós kilátásokat. Tízb?l ma kilencen félnek munkahelyük külföldre szervezését?l. Ez is csak újabb bizonyíték rá, hogy a társadalmi egyenl?ség megítélése kizárólag azon múlik, milyen néz?pontból vizsgáljuk a kérdést.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány