Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Offshoring: a következ? ipari forradalom?
Offshoring: The Next Industrial Revolution?
By Alan S. Blinder
Foreign Affairs, March / April 2006


N. Gregory Mankiw, a Harvard Egyetem professzora és korábban a Gazdasági Tanácsadók Fehér Házi Testületének az elnöke 2004 februárjában kijelentette: a termel?kapacitások kiszervezése fejlett államokból szegény vagy fejl?d? országokba Adam Smith óta a gazdaságtörténet legjelent?sebb mérföldköve. A demokrata és republikánus politikusok e kijelentésre reagálva nem gy?zték hangsúlyozni az amerikai álláshelyek folyamatos megsz?nésének negatív hatásait. A vita az ún. offshore outsourcing szerepér?l pedig azóta is tart. Napjainkig nem született egységes leírás arról, vajon hogyan hatnak a kiszervezések a fejlett országok gazdaságára, s miképp befolyásolják a felfelé törekv? államok pályáját?

Még a kérdésben különösen érintett Egyesült Államok esetében sem látunk tisztán: tudjuk, hogy eddig közel egymillió álláshely került kiszervezésre távoli országokba. Ám azzal is tisztában vagyunk, hogy bár e számadat els?re rendkívül jelent?snek t?nik, valójában éppen a fele annak, amennyi munkahely két hét(!) leforgása alatt helyben is megsz?nik az amerikai munkaer?piacon. Ugyanakkor még ma is csupán a tendencia elején járunk, s jó okkal feltételezhetjük, hogy a technológiai és kommunikációs iparágak dinamikus fejl?désével az eddig átszervezett álláshelyek sokszorosa vált majd országot a jöv?ben. Mi lehet tehát a helyes hozzáállás e folyamathoz?

Semmiképp sem szemlélhetjük az offshore kiszervezések térhódítását katasztrófaként: jobb, ha eszünkbe sem jut a tendenciának valamiféle mesterséges fékezése avagy megállítása. Egyszer?en azért, mert a világ nem veszíthet termelékenységéb?l, a fejlett országok pedig nem élhetnek csupán a múltban megszerzett el?nyeikb?l. Ugyanakkor minden iparosodott ország számára létfontosságú, hogy idejében szembenézzen a kiszervezési tendenciák masszív és sokrét? kihívásával az államigazgatási adminisztráció, a kereskedelempolitika, az oktatási rendszerek, a szociális jóléti programok és más szakpolitikák területén. Ma ugyanis nincs olyan fejlett állam, amely e kérdésben elég bátor lenne egy iránymutató, reális válasz kialakításához.

Az országok egymás közötti kereskedelme az egyének vagy a régiók közötti üzlethez hasonlóan a komparatív el?nyök alapvetésére épül. A múltban a legtöbb komparatív el?ny a természeti lehet?ségekre: olajkincsre, turisztikai potenciálra vagy egyéb hasonlóra vonatkozott: így létesülhetett kölcsönösen el?nyös gazdasági viszony New York állam és Szaúdi-Arábia vagy Grönland és Hawaii között. A modern gazdaságokban azonban a természeti adottságok már sokkal kevésbé elegend?ek a komparatív el?nyökön alapuló nemzetközi kapcsolatok sikeréhez, s felértékel?dnek az emberi tényez?k. Hogy egy klasszikus példát idézzünk: az amerikai Szilícium Völgy korántsem a benne rejl? szilícium tartalékok okán vált termelékenységi mintakörzetté: annál inkább számított a Palo Alto Kutatási Központ és a Stanford Egyetem közelsége, valamint olyan tehetséges fiatalemberek helyi vállalkozásai, mint Hewlett és Packard. Ezek az emberi tényez?k azonban – szemben a természeti lehet?ségekkel – mobilizálhatóak, könnyedén a legoptimálisabb körülmények közé telepíthet?ek.

Természetesen ez nem vonatkozik minden iparágra, s a kiszervezés esélyeit nagyban befolyásolják a szállítmányozás és a kommunikáció lehet?ségei. Ám mivel a technológiai fejl?dés folyamatos, a szállítás pedig id?r?l id?re olcsóbb és könnyebb lesz, így a kiszervezhet? és a kiszervezhetetlen ágazatok, gazdasági tevékenységek aránya er?teljesen az el?bbi javára módosul. Elmondhatjuk, hogy ez egy vissza immár nem fordítható, egyirányú folyamat: a mobil ipar köre sz?külni nem fog, csupán szélesedik majd a jöv?ben.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány