Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A nem fontossága
The Importance of Sex)
Economist, April 15, 2006


A felmérések még mai modern, fejlett világunkban is azt mutatják, hogy a szül?k inkább fiúgyermeket szeretnének. Ugyanis még mindig úgy vélik, hogy a fiú nagyobb áldás a számukra, mivel nagyobb vagyon felhalmozására képes, és így jobban tud kés?bb gondoskodni id?s szüleir?l. Azonban épp itt az ideje, hogy elgondolkozzanak ezen feltevésükön. Manapság úgy t?nik, hogy egy lánygyermek jobb „befektetés”, mint egy fiú. Jobb jegyeket szereznek az iskolában, és a gazdaságilag fejlett országokban több lány ül az egyetemi padokban, mint fiú. Így a n?k felkészültebben pályázhatnak a 21. század új munkaköreire, ahol az agy sokkal többet nyom a latba, mint a testi er?. Nagy-Britanniában például több n? készül az orvosi pályára, mint férfi. De a legutóbbi felmérések arra is rámutatnak, hogy a szül?k számára egy lány felnevelésének pénzügyi hozadéka kedvez?bb, mint egy fiúgyermek esetében.

S?t mi több, a fejlett világ országaiban a n?k fokozott munkába állása az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedés egyik f? motorjává vált. Nagyobb mértékben járultak hozzá a globális GDP növekedéséhez, mint a legújabb technikai és technológiai vívmányok, vagy a világgazdaság jelenlegi sztárjai, Kína és India. Ehhez adjuk hozzá még a gyereknevelés és a házimunka értékét, és azt láthatjuk, hogy a n?k a globális kibocsátásnak vélhet?en több mint a felét adják. Igaz, hogy a n?k mind a mai napig kisebb fizetést vihetnek haza, és hogy csak kevesüknek sikerül feljutnia a vállalati ranglétra csúcsára, de amint az ?ket sújtó el?ítéletek tovább fakulnak az elkövetkezend? években, a dolgozó n?k el?tt hatalmas lehet?ség nyílik meg a bennük rejl? tartalékok felszínre hozására.

A kormányoknak is magukévá kellene tenniük a n?kben rejl? lehet?ségek kiaknázásának gondolatát. A n?k ugyanis évszázadok óta kihasználtságukról panaszkodnak (és tegyük hozzá, hogy joggal teszik). A közgazdászok azonban mégis úgy vélik, hogy legkevésbé sem állja meg a helyét, mondván, hogy ?k a világ legkevésbé kihasznált er?forrásai, és hogy munkába állításuk olyan gazdasági problémák megoldásának képezheti a részét, mint az elöreged? társadalom vagy a tömeges szegénység jelenségei.

Ezzel szemben többen amiatt aggódnak, hogy ha egyre több n? vállal munkát, és így egyre kevesebbet tör?dik gyermekeivel, az lehet, hogy növeli a nemzeti jövedelmet, azonban olyan negatív társadalmi hozadékkal járhat, mint például a születési ráták csökkenése. Erre az érvre cáfolatot hoz Amerika és Svédország példája, ahol a dolgozó n?k aránya magasabb az átlagosnál, a születési ráták mégis meghaladják az Olaszországban vagy a Japánban tapasztalhatót. Mások attól tartanak, hogy a n?k munkába állásának levét gyerekeiknek kell meginnia. A Maryland University professzora, Suzanne Bianchi felmérése azonban arra mutat rá, hogy a n?k 2003-ban épp annyi id?t töltöttek gyerekükkel, mint 1965-ben. A munkában töltött id? sokkal inkább a házimunka és a szabadid? rovására íródik, mint a gyereknevelésére.

Az bizton állítható, hogy olyan országokban, mint Olaszország, Japán vagy Németország, amelyek számára komoly gondot jelent a demográfiai fogyás jelensége, jóval kevesebb n? dolgozik, mint például az Egyesült Államokban, Svédországról nem is beszélve. Ha a dolgozó n?k aránya ezekben az országokban elérné az amerikai szintet, az nagyban hozzájárulna a gazdasági növekedésük felgyorsításához. Hasonlóképpen, ha a fejl?d? országokban, ahol a fiúk jóval nagyobb hányada jár iskolába, mint a lányoké, komolyabb összegeket fordítanának az oktatás fejlesztésére, annak rendkívüli gazdasági és társadalmi hozadéka lenne. Nemcsak a felkészültebb n?k termelékenysége növekedne, de képzettebb és egészségesebb gyerekeket is nevelnének fel. Számos tanulmány emeli ki, hogy a n?k inkább hajlandóak az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra fejlesztésébe, a szegénység felszámolásába pénzt fektetni, mint tankokba és bombákba.

Azt szokás mondani, hogy egy n?nek kétszer annyit kell teljesítenie, hogy fele annyira megbecsüljék, mint egy férfit. Szerencsére ez nem okoz olyan nagy nehézséget számukra.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány