Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Zöld GDP
Grünes BIP
von Frank Sieren
WirtschaftsWoche, 6. März 2006


Kínában a folyók és az ivóvíz er?sen szennyezettek, az egyébként is szerény kiterjedés? mez?gazdasági terület a földerózió miatt egyre fogy, az erd?k egymás után pusztulnak és Peking környékét az elsivatagodás veszélye fenyegeti. A világ 20 legszennyezettebb városa közül 16 Kínában található. A kínai állam adatai szerint évente 400 000 ember veszti életét a környezetszennyezés miatt, ez hamarosan súlyos egészségügyi válsághoz vezethet.

A Songhua-folyó 2005 novemberi mérgezése már a hatalmon lév?ket is felébresztette. Elhatározták, hogy ezentúl környezetvédelmi szempontokat is a beemelnek a gazdaságpolitika prioritásai közé. Els?ként a világon új gazdasági mutatót akarnak bevezetni, az úgynevezett „zöld GDP-t”. Eszerint a gazdasági tevékenységek statisztikai mutatói között nemcsak a javakat és szolgáltatásokat vennék figyelembe, hanem az azzal összeköthet? negatív externáliákat is, például az égéstermékeket, az erd?irtást és az egészségügyi veszélyeket. Kína ezúton szeretne magának tiszta képet alkotni a gazdasági növekedés áráról és annak hasznáról.

A Világbank adatai szerint évente a GDP 8-12%-a megy el a környezetkárosodás következményeire (betegségek, rossz termés, elhalt folyók). Kínának tehát át kell térnie a kvantitatív fejl?désr?l a kvalitatívra.

A zöld GDP arra szolgál majd, hogy jobban ellen?rizzék a helyi és tartományi politikusok teljesítményét. A kínai kádereket eddig a gazdasági növekedés, a beruházások és a szociális biztonság kritériumai alapján ítélték meg, a zöld GDP-vel a jöv?ben többek között az illegális építkezés és a korrupció is nyomon követhet? lesz. Kívülr?l minden bizonnyal támogatni fogják az új politikát, de belülr?l valószín?leg bojkottálják majd.

A Songua-katasztrófa után 127 olyan üzemet vizsgálnak meg környezetkárosító hatása miatt, amelyek folyó mentén vagy s?r?n lakott környéken található. Párhuzamosan tizenegy, átszámítva 2.9 milliárd eurós építési terv megvalósítását függesztették fel. Kínában a környezetvédelmi hivatal eddig a kormányzat mostohagyerekének számított, a többi minisztérium között eltörpült. Azt is tudják: a preventív környezetvédelmi politika el?feltétele, hogy a lakosságot is bevonják, életvitelükkel óvják környezetüket.

A demokrácia Kínába úgy látszik el?ször a környezetvédelmi politikán keresztül érkezik.


Kína legnagyobb környezetvédelmi problémai és annak okai:


Víz

A folyók 70-80 %-a szennyezett, pedig a lakosság 60 százaléka számára (ami 500 millió embert jelent) ez a legfontosabb vízellátást. A víz tisztítása 200 milliárd dollárba kerülne a kormányzatnak. Elvileg már most is kötelez? a sz?r?k és tisztítókészülékek használata, de a használatba helyezett készülékek gyakran vagy nem felelnek meg a technikai követelményeknek, vagy nem helyezik ?ket el megfelel?en.


Leveg?

Évente négy millió új autó kerül az utcákra, a gyárak és er?m?vek száma is rohamosan n?. 2020-ra a leveg?szennyezés négyszeresére n?het. A rohamosan gyarapodó kínaiak energiaigénye robbanásközelben van. Kína már ma a világ második legnagyobb olajfogyasztója és áramtermel?je, miközben gazdasági fejl?dése még csak most kezd?dött el. Minden egyes kínai évente átlagosan 1,8 hordó olajat használ el, míg egy amerikai több mint 26-ot.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány