A "lobbista" szó az Egyesült Államokból származik, az érdekképvisel?k a politikai döntéshozókat annak idején a hatalom el?csarnokában, a Lobby-ban várták.

Brüsszelben a lobbisták a rendszer szerves részei. Nélkülük bizonyos szakmai törvények nem is jönnének létre. Az állami parlamentekkel ellentétben az Európai Parlament nem rendelkezik tudományos szolgáltatással, még a Bizottság is szívesen hagyatkozik szakért?kre.

Számítások szerint 15 000 érdekképvisel? dolgozik Európa f?városában. Mivel a vállalkozásokra vonatkozó szabályok, törvények 80%-a Brüsszelben születik, szerepük nagy jelent?séggel bír. Gyakran azon múlik a vállalatok és üzletágak versenyképessége, hogy Brüsszelben id?ben megtudják a terveket és megfelel?en érvényesíteni tudják az érdekeiket. Tehát egy lobbista számára a legfontosabb: minél el?bb megtudni egy törvényjavaslatot, tudni, mikor kihez kell fordulni, hogy esetleges negatív fejleményt meg tudjon el?zni, vagy legalábbis enyhíteni azt. " Hallani kell, mikor n? a f? - hogy aztán érzés szerint tápszert vagy gyomirtószert lehessen hozzáadni”- vallják a profi lobbisták.

A hálózat kiépítése Brüsszelben sokáig tart, tekintettel arra, hogy rendszeresen cserél?dnek a képvisel?k. Tevékenységüket nem is ismerik el igazi "munkának", hiszen egy átlagos lobbista naponta több órát ül étteremben, kávézóban vagy fogadásokon. Nehéz a lobbisták teljesítményét mérni. Sokan mondják: " Akinek állandó pozitív visszajelzésre van szüksége, az ne válassza ezt a munkát." Néha csak abból áll a munkája, hogy egy mellékmondatot illesszen be a törvénybe, vagy egy vessz?t változtasson meg benne. Id?nként egy parlamenti képvisel? érdekl?dését kell felkeltenie egy téma iránt, hogy aztán a képvisel? egy ún. kezdeményez? jelentést írjon. Ez lehet ugyanis az el?játéka egy politikai vitának, vagy akár egy új törvénynek.