Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Hogy ne csak „pályaudvart” értsünk
Mehr als nur Bahnhof verstehen
von Michael Gärtner
Welt am Sonntag, 26. Februar 2006


Vitathatatlan, hogy Kína egyre fontosabb szerepet tölt be a világgazdaságban. A nagyhatalmak érdekl?dése már nemcsak gazdasági teljesítménye, hanem különlegesen plurális nyelvi kultúrája iránt is megn?tt. Nagy-Britanniában egyes iskolákban, így például az East Sussex-i Brighton College-ban a 13 és 18 év közötti diákok már kötelez?en tanulnak mandarinul. Természetesen nem a latin, francia vagy spanyol helyett, hanem azon felül. Az iskola vezet?je, Richard Cairns akkor döntött az új idegen nyelv bevezetése mellett, amikor meghallotta, hogy teljesítményében Kína megel?zte Nagy-Britanniát, a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalmát. Cairns célja, hogy jól felkészítse diákjait a 21 századra. A Brighton College esete nem egyedi. A londoni Kingsford Community Schoolban már 2001-t?l tanulnak a gimnazisták kínaiul. Így három év múlva Angliában többen fognak érettségizni kínai nyelvb?l, mint spanyolból.

A kínai nyelv 1,2 milliárd ember anyanyelve, világszerte a legtöbb ember által beszélt nyelv. Bár különböz? dialektusai vannak, tény, hogy a legtöbb kínai a „standardizált” nyelvet, a mandarint beszéli. (Manapság már leginkább Putonghuának, azaz „közös nyelvnek” hívják). A kínainyelv-tudás tehát néhány éven belül komoly el?nyt jelenthet az elhelyezkedésnél. A „divatos” nyelvek jelent?sége szorosan összefonódik a gazdasági fejl?déssel. Lásd: tíz éve még a japán volt az. Miután Japán gazdasága visszaesett, alábbhagyott az egzotikus nyelv iránti érdekl?dés is.

A jelek szerint 2016-ra az indiai lehet a divat. De az is lehet, hogy az arab. Vagy talán a szuahéli?





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány