Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Orosz bukás a Sztálin-teszten
Failing the Stalin Test
By Sarah E. Mendelson and Theodore P.Gerber
Foreign Affairs, January / February, 2006.


Pusztán a játék kedvéért: képzeljük el a helyzetet, amikor a 30 év alatti németek többsége egy felmérésen Hitler történelmi szerepét alapvet?en pozitívnak értékeli. 20%-uk kijelenti, hogy ha tehetné, rá szavazna a holnapi elnökválasztáson. Próbáljuk meg elgondolni, vajon milyen fokú nemzetközi felháborodás és megrökönyödés övezné az ilyen adatok napvilágra kerülését szerte Európában és a világ más részein.

Természetesen nincs is szó ilyesmir?l: a németek túlnyomó többsége mélyen elítéli az egykori diktátort. Azonban kevésbé megnyugtató a helyzet, ha orosz fiatalokat faggatunk Sztálin kérdésében. Az általános oroszországi Sztálin-kép az egész lakosságot mintául véve is szembeszök?: a feln?ttek negyede vallja, hogy minden további nélkül Joszifot választana elnökének – ha ilyesmire módja lenne. Eközben az oroszok kevesebb, mint 40%-a tartja elképzelhetetlennek ugyanezt. A széls?séges vélekedések (sztálinista, illetve antisztálinista keménymag) közül a diktátor legelkötelezettebb hívei messze meghaladják az ?t gyökeresen elutasítók táborát.

Az elképzelt német esetben megkérd?jelezhetetlen nemzetközi nyomás itt elmarad, Nyugat-Európa politikai döntéshozói folyamatosan ignorálják az orosz demokráciáról érkez? kedvez?tlen híreket. Az Egyesült Államok megannyi aktuális problémája között szintén nem óhajt figyelmet fordítani e baljós tendenciákra. Pedig e felszínes felmérések önmagukban kevésbé jelentékenynek t?n? eredményei mögött a kontinensnyi ország diktatórikus örökségének él? magvai rejt?znek. E talajból táplálkozik annak a politikának a legitimitása, amely következmények nélkül hajthat ellen?rzése alá független médiát, civil szervezeteket, b?nözést. Ebb?l szerzi bels? támaszát a szovjet birodalmi politika mai moszkvai reinkarnációja: az Észak-Kaukázus, Csecsenföld és más területek fölött kiépített és fenntartott befolyás.

A történelmi tudatnak, a társadalmi pszichének a totalitárius szellemt?l való tartós fert?zöttsége nem veszélytelen, s?t konkrét politikai konzekvenciákkal jár. A múlt feldolgozásának mikéntje minden állam esetében dönt? hatással bír a jöv? alakítására, alakulására is. Egy tömeggyilkosságokért felel?s diktátor iránti nosztalgiát nem írhatunk egyszer?en az id?sebb generáció szocializációjának számlájára, amíg a fiatal nemzedék körében Sztálinnak ugyanezt a népszer?ségét tapasztaljuk. Ameddig az intézményesített terror teljes elutasításában nincs társadalmi konszenzus, addig az emberi jogok, a sokszín?ség, a szolidaritás és az igazságosság igényét is hiába várjuk Oroszország lakosságától





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány